Érdemes a következő dolgot megfontolni:
A (fenomenologikus) termodinamikában szinte minden releváns mennyiség: hőmérséklet és mindenféle intenzív mennyiségek, illetve az entrópia (ami extenzív mennyiség) is csak a vizsgált rendszerek olyan alrendszerein értelmezhetőek, amelyek egyensúlyban, vagy ú.n. kvázistatikus állapotban vannak.
Az alrendszereken aztán a különféle extenzív mennyiségek sűrűségeivel számolhatunk, (amennyiben a részecskesűrűség elég nagy).
Ha egyetlen osztatlan rendszert vizsgálunk, akkor csak úgy van értelme entrópiáról beszélnünk, ha már eleve egyensúlyi állapotban van a rendszer.
De ha a termodinamikai entrópia már eleve egyensúlyban értelmezett, akkor mégis hogyan értelmezhető egyáltalán a b) állítás?
