Hírek - röviden

[tuloktulok]

[api]

A cikk eléggé kevei a dolgokat, de érdekelne, hogy a multiverzum milyen nyomát lehetne keresni a CMB-ben?

[G.Á]

Nagyon korlátozottan értek hozzá. Ha minden igaz ez a kérdéses cikk:


Ez az "örökké tartó infláció" hipotézisének -ami a multiverzumhoz kell-, egy duális leírását adja meg.
Ebből következtet a "multiverzum fürtök" létrejöttének simaságára, és zárja ki a fraktálszerű multiverzumot.

Gyors átfutás után megkockáztatom, hogy tényleg érdekes, és matematikailag jóldefiniált (megtanulható) módszereket használ, csak maga a modell elég nagy egyszerűsítéseket tartalmaz.
Nagyjából azzal állítható párhuzamba, ahogyan a csillagok összeomlását feketelyukká is csak nagyon durva közelítésekkel lehet vizsgálni.
Ez persze egyáltalán nem probléma, hiszen a fizikai jelentések pont az ilyen "játék-modellek" szintjén foghatóak fel.

Ha jól értem, a CMB spektrumát nagy mértékben befolyásolja az infláció pontos dinamikája, így a CMB-re jóslást lehetne adni az elmélet alapján/ki lehetne zárni bizonyos elképzeléseket, de a cikk nem ezt hangsúlyozza.

[api]

Érdekes ha létezik valami érv, ami alátámasztja azt az elég valószínűtlennek tűnő lehetőséget, hogy ezek az univerzum fürtök valahogy összesimulnak. Ezért utólag leírom ide, miért volt számomra meglepő.

Talán igaz az örökös infláció elgondolása, és talán vannak az általunk megfigyelhető tartományon kívül más olyan tartományok is, amelyekben szintén lebomlott a hamis vákuum (az inflatonmező forró energiává alakult, sugárzássá, és részecskékké)! Vagyis létrejöttek más a buborékok is, amelyekben megszűnt a felfúvódás, s a miénkhez hasonló sokkal kevésbé drasztikus tágulásban folytatódott. Tehát akkor a továbbra is inflálódó nagy multiverzum-kalácsban ezek az univerzum-meggyek sokkal lassabban tágulnak, így csak azok maradhattak egy darabig annyira egymás közelében, hogy valami fénysebességű jel egyáltalán eljuthasson az egyikből a másikba, amelyek elég közel keletkeztek egymáshoz, és tér tágulásától független saját-sebességük is elég nagy volt egymás irányába. Bár ez nem lehetetlen, de azért elég valószínűtlen dolognak tűnik.

A CMB térbeli mintázatának spektrumában mérhető domináns módus a gömbi koordináták szerint kb. 1 fok szögű (180-190-es multipólus indexű). Ami a lecsatolódáskor még pontosan kitöltötte a teljes 360 fokos látószöget. A lassuló tágulás miatt azóta persze a kozmológiai horizonton belülre kerültek a lecsatolódáskor még horizonton kívülre terjedő módusok is, csak hát ezeket a kisebb multipólus indexű összetevőket statisztikailag elég pontatlanabbul lehet mérni, hiszen még ma is csak kevésszer ismétlődő mintázatot jelentenek a 360 fokos panorámán. Úgy 20-as index alatt már nagyon megnő a kiküszöbölhetelen statisztikai hiba.

Márpedig az univerzum-meggyek inflációs szétsodródása miatt, legfeljebb ezekben a legnagyobb kiterjedésű hőmérsékleti perturbációs módusokban látszik némi esély valami anomáliára, amit egy másik univerzum okozhatott. Hacsak Hawkingék nem jöttek rá valami kerülőútra . . . Erre vonatkozott a kérdésem.

[Yorg]

Az emberi szervezet eddig ismeretlen, legnagyobb szerve lehet az interstitium.

Tudósok azt állítják, hogy egy új emberi szerv szerkezetét és eloszlását sikerült részletesen feltárniuk – írja a CNN. Az interstitium nevű „szerv” lenne a legnagyobb a testünkben, de nem minden kutató ért egyet abban, hogy valóban szervnek lehet-e tekinteni.

Folyadékkal telített területekről van szó az emberi testben, amelyek szövetek között helyezkednek el.

A tudósok régóta tudnak erről a jelenségről, de egy új kutatás eddig ismeretlen tényeket tárt föl, amelyek alapján egyes kutatók hajlanak arra, hogy szervnek tekintsék az interstitiumot.

„Eredetileg csak egy érdekes szövetnek tartottuk, de ha jobban megvizsgáljuk, illik rá a szerv hagyományos definíciója” – nyilatkozta Dr. Neil Theise az új tanulmány egyik szerzője. „A szerveknek egységes szerkezete és funkciója kell, hogy legyen. Ez a helyzet az interstitium esetében” – magyarázta a tudós.

Az interstitium, nagyobb a bőrnél, ami a legnagyobb emberi szervként ismert. A testünk térfogatának mintegy húsz százalékát teheti ki.

[api]

[dgy]

[api]

Ennek a 11 milliárd fényévre lévő csillagnak a felfedezése annak köszönhető, hogy a fényét 2000-szeresre erősítette egy különleges gravitációs lencsehatás. Ekkora erősítésre ugyanis egymagában aligha lehetett képes egy 5 milliárd fényév távolságban elhelyezkedő galaxishalmaz, valószínűleg szerepet játszott ezen kívül még egy közbeeső további tömeg, talán egy csillag is. Így jött létre ez a különös "gravitációs távcső", ami megsokszorozta a Hubble teljesítményét.

[rasta27]

„Unalmas és briliáns" projekt:
A semmittevés előhozza a legkreatívabb éned.
https://agyserkento.hu/blog/az-unalom-b ... 2018-04-02
Sokszor gondolunk arra, hogy de jó volna, ha nem lennének unalmas periódusai az életünknek, valójában nagyon is szükségünk van rájuk.
Az unalom alapállapota alatt visszatekintünk az életünkre: feljegyezzük a nagy pillanatokat, felidézzük a céljainkat, és terveket szövögetünk a megvalósításukra. Az unalom briliáns ötletekkel ajándékozhat meg.

[api]