Közlekedés hatása

[dgy]

Az észak-déli utakon a forgalom megfordítása PONTOSAN akkora hatással van az autóforgalom képviselte impulzusmomentumra, mint a kelet-nyugati utalon. Feltéve hogy egyforma építésű és egyforma forgalmú utakról van szó.

dgy

[takacs.ferenc.bp]

Ma már ritkán van dolgunk vezetékes telefonnal. Ott gyakori jelenség volt, hogy a hallgató-beszélő vezetéke egyre jobban becsavarodott, egy idő után egy göcsört lett az egész. Ennek két oka volt. Az egyik, hogy az emberek nagyobbik része jobb kezes, a másik pedig az, hogy nem azzal a kézzel tettük vissza a kagylót, amelyikkel felvettük, közben mindig fordítottunk egyet rajta. Jobb kézzel felvettük, majd a bal fülünkhör raktuk, hogy a jobb kéz szabaddá váljon. A végén már bal kézzel tettük a helyère. Itt is csak az indítás, és a befejezés számított.

Az autónál is csak ez szàmít. Amikor kiállunk az úttestre, és amikor visszaállunk. Az út további részében minden gyorsításhoz egy lassítás társul, és minden utunkhoz egy visszaút, és az egész útban csak az indulás-megállás közben megtett kb 5 méteres út szélességű kör a különbség. Vagyis az autónk tesz meg egy plusz fordulatot minden út alkalmával. Ennek van egy perdülete.

[Zsolt68]

Nem azt írtam, hogy csak a körforgalomnak van hatása, hanem azt, hogy a körforgalmat érdemes megfontolni. Valamint még azt is, hogy az úthálózat kanyargását (térben) nem tudom kiszámolni. Térbeli kanyargás alatt értendő három dolog: az út síkbeli kanyargása, a lejtők/emelkedő, valamint a felszín görbülete.
És közbn az járt a fejemben, hogy Németországban van egy autópálya szakasz Stutgart környékén, aminek a két sávja egy hegy két oldalán halad. Nem 5 méter van köztük, hanem egy jókora hegy. (Háttér infó: az első v.h. után megtiltották a németeknek, hogy széles utakat építsenek. De a békeszerződés azt nem tiltotta, hogy egymás mellett haladjon két külön kétsávos út. Így keletkezett az autópálya. Sok helyen még az eredeti út van, a fenti okok miatt leállósáv nélkül. Időnként van Pannenplatz. Ja és hogy a két sáv között időnként van egy hegy vagy egy tó.)

Talán számoljuk a kanyarodást elemi fordulatonként.
A forgatónyomaték karja
Ahol a Föld sugara.
A megfordulás helyén a felszínt tekintsük lokális érintő síknak. Szerintem a metrika , bár ebben nem vagyok biztos. (Laci belekotyoghatna.)
Ezek után vegyük a fordulás szögéhez tartozó erőlökést haladási sebességet feltételezve.

[takacs.ferenc.bp]

Rengeteg speciális eset van, amit nem ismerünk, nem tudunk figyelembe venni, pedig jelentős perdülete okoznak.
1. Asszimertikus kerszteződés, ahol a 90 fok fordulást -270 fokkal oldják meg, vagy fordítva.
2. Egyirányú utcák miatt más az odaút, mint a visszaút, ami meghatároz egy hatalmas kört, de semmi köze a jobb, vagy bal oldali közlekedéshez.
3. Ugyan ez, de nem egyirányú utcák miatt, hanem az utiterv miatt.

[Zsolt68]

[takacs.ferenc.bp]

Amit figyelembe kell venni, hány (mekkora tömegű) autó hány, és mekkora átmérőjű kört fordul meg naponta. A sebesség nem fontos, a napi átlagot elég számolni. És ez hanyad része a Föld perdületènek. És az is kérdés, a fentebb említett statisztikai ingadozás vajon nem sokkal nagyobb e ezeknèl.

[G.Á]

[takacs.ferenc.bp]

Az utazási sebesség lényegtelen. Ha a körhinta kerületén vègzünk tetszőleges sebességű, és irányú mozgásokat, de nem teszünk meg teljes kört, és ugyanabba a nyugvó pontba visszatérünk, a körhinta is ugyanúgy fog mozogni, mint korábban. Mert ugyanolyan lesz a tömegeloszlás, mint előtte. Akkor lesz változás, ha egyik irányban másik (eltérő sugáron levő) ülésre ülünk, mint a másik irámyban. De az utak viszonylatában ugyanannyi autó megy mindkét irányban, az utak leterheltségét irányfüggetlennek vehetjük..

[dgy]

[takacs.ferenc.bp]

Közvetett módon én is figyelembe vettem a sebességet. Amikor azt írtam, hogy pl minden nap megtesznek az autók egy oda-vissza utat. Ez átlagsebesség. A pillanatnyi sebesség nem számít, csak a naponta megtett útvonal. Vegyünk egy hosszú egyenes párhuzamos utat. Az autó oda vissza megy rajta. Egy kör megtételének nyomatéka alig különbözik az út szélességű kör megtételétől az autóval. Ugyanis az úton valahol kijelölt középponthoz képest csak akkor történik forgó mozgás, amikor az autó közel van ehhez a ponthoz. Ezèrt azt kell nézni, eģyes autók mekkora köröket járnak be egy nap alatt. De az út szélességű köröknél sokkal nagyobb az, ha az útvonalterv szerint egy nagy kőrútat jár be egy autó. Ez persze bizonytalan, de gyakori, így ez a bizonytalanság sokkal nagyobb mint a kis körök összegei. Ezt persze nem számoltam végig, csak elmélkedtem róla.