Szivárványos krimi

[dgy]

Vagy a térképed nem pontos, vagy a szerkesztésed.

De az is lehet, hogy a mi akkori, GPS előtti térképeink csaltak egy kicsit.

Mindenesetre annak idején minden megoldó - akármilyen térképpel dolgozott is - egy 200 méteres körbe beletalált. Te most messze túl vagy ezen.

Ja igen. Az ortodox templomból nézve a Sas-hegyet kitakarja a Gellért-hegy.

dgy

[G.Á]

Az utolsó mai tippem az Egyetem tér 8. mellett/alatt található Egyetemi Templom.

[dgy]

[Zsolt68]

"Budapest is wonderful!"
Ezt nem igazán mondanám egy belvárosi bérház ötödik emeletéről szétnézve.
Ráadásul a hegy magasabban van a hídnál, tehát az ív mérete is kérdéses. Vagyis a felezővonal.

[G.Á]

Nyilván abból tudunk csak kiindulni hogy egy adott, ismeretlen helyről a megfigyelő mit láthat adott pillanatokban, a teljes térszögben.
Ezt az egyszerűség kedvéért egy előre nem rögzített sugarú gömbfelületre vetíthetjük, amelynek a sugarát úgy választhatjuk majd meg, hogy a szerkesztések a legkönnyebben véghezvihetőek legyenek.

A gömbfelületnek közelítően a fele lenne a horizont felett. A hajnali első fénysugarak forrása, illetve a naplemente a horizonton, (durva) közelítéssel azon a főkörön helyezkedne el, amelyik párhuzamos a lokálisan síknak tekintett talajjal.

Tudjuk azt, hogy hajnalban a felkelő nap (eltekintve attól hogy véges szög alatt látszik) a horizonton helyezkedik el.
A szivárvány elvben maximálisan látható köríve a fényforrással szemközti pont körül látszik; olyan kúp(ok)nak a gömbfelülettel vett metszéspontjai alatt, melyek szimmetriatengelye átmegy a fényforráson és a megfigyelőn, a félnyílásszöge pedig hozzávetőlegesen 40-42 fok.

Ha a horizontot megfeleltethetnénk a vizszintes főkörnek, akkor a szivárvány látható része éppen egy félkör lenne, és a kúp tengelye is ebbe a vizszintes síkba esne.
Ez alapján a megfontolás alapján végeztem a szerkesztést, de természetesen a horizont általában nem lesz főkör.
Kissé alatta lesz, így persze a szimmetriatengely sem esik a síkba, és a szerkesztést sem olyan triviális elvégezni.

Tudjuk még (és ez az amit nem használtam fel), hogy a naplemente, mely szintén a horizonton helyezhető el, a Sasheggyel egybeeső helyen fog látszani.
Ebből a hajnali nap - lemenő nap - megfigyelő háromszögnek a szögei megbecsülhetőek, és rendre hozzávetőlegesen 21,21,138 fokok jönnek ki.
Ez a háromszög persze nem esik a vizszintes síkba.

[dgy]

G.Á-nak:
A szivárvány középpontja (a legmagasabb pont földi vetülete) nem a megnevezett két földi talppont felezőpontjában helyezkedik el. A szögfelező nem felezi a háromszög oldalát, és nem is merőleges rá. Gondolj arra, hogy a Margit-híd helyett egy ugyanolyan irányba eső, de távolabbi objektumot is megnevezhettünk volna, ekkor az alapszakaszod megváltozik.

Elég síkban dolgozni, nem kellenek térbeli szerkesztések. Eredetileg ezt akartuk, de túl bonyolult, és csak numerikusan kezelhető lett volna. Ezért tettük a szivárványt a napkelte pillanatára.

Laci megoldása helyes! Már tényleg csak a szerkesztés van hátra. Ismerős tájra fogsz tévedni...

dgy

[G.Á]

Az jelenség időpontjára, a Rigel által belinkelt alkalmazással nekem az jött ki, hogy vagy:

Nov 1. 06:29 ; Nov 2. 06:30
vagy
Feb 9. 06:59 ; Feb 10. 6:58

lehetett abban az évben megfelelő időpont.

[dgy]

Az Ortvay-verseny mindig október végén -
november elején van

Már csak a pontos hely hiányzik.

dgy

[dgy]

"Budapest is wonderful!"

Én jártam a szóban forgó helyen - valóban egyedi, szokatlan és érdekes a körkilátás. Nyugodtan nevezhető "wonderful"-nak. Az utóbbi időben (a feladat megjelenése után kb tíz évvel) magát a kilátópontot is kipofozták, és kilátásra alkalmasabbá tették, azóta még szebb.

dgy

[G.Á]

Najó, én feladom. A szerkesztést most geogebrában csináltam, az egyes lépéseket:

alapján végeztem el.
Ezt kaptam: