Zsolt offtopikja

[tuloktulok]

Alázat.
Kezdetnek elég.
Mégegyszer: alázat.
Ha kell, hangosan mondhatjuk is magunk elé, miközben ujjunkat végigvezetjük a betűk alatt: alázat!

[Zsolt68]

Talán nem bizonyítható matematikailag, viszont tapasztalati tény:
1. Szinte minden az ember által készített rendszerben (egy bizonyos komplexitás felett) van hiba. Lásd: Windows.
2. Szinte minden összetett tervben van ellentmondás, illetve hiányosság. Az ügyfél kívánságai között is.
3. És szinte majdnem mindig az ügyfélnek van utólag egy újabb óhaja.
(Gödel tételeit így igazolja az élet és a műszaki gyakorlat.)

Ilyen értelemben inkonzisztens rendszerekkel foglalkozok évek óta.
Jó lenne, ha matematikailag tudnám bizonyítani, hogy a terv (illetve az igények listája) hiányos és ellentmondásos. De ehhez nem csak nekem kellene érteni az ilyen bizonyítások matekját, hanem az ügyfélnek és a főmérnöknek is. Ez reménytelen, mint az ismert viccben:
- Te Igor, én most belenézek a zongorába.
- Hagyd, ezek úgysem értenék...

----------

Szerintem nem azért 3-dimenziós a világ, mert bitek vannak. Inkább pont fordítva.
Talán azért akarunk a kérdéseinkre egyértelműen igen/nem feleletet kapni, mert a világot ebben a léptékben 3-dimenziósnak érzékeljük (szavannai fizika). Ezt el tudom hinni intuitíven, még ha nem is értem a matekját.
Viszont ilyen igen vagy nem válaszokat kapni nem mindig egyszerű. Mert a dolgokat nem mindig lehet két csoportra osztani. Egy kihagyhatatlan példa jutott eszembe:
Fülig Jimmy a hajóorvosnál.
- Dohányzik?
- Köszönöm, inkább innék valamit.


És hiába próbáljuk a világot igaz és hamis állításokra bontani. Még a digitális (tehát két állapotú) rendszerek sem teljesen ilyenek.
TRIS / OC / DON'T CARE
Vannak határozott kimenettel rendelkező logikai kapuk, ez az alap. (A két tranzisztor úgy néz ki, mint egy indián totem oszlop. Erről kapta a nevét.)
Viszont a bemenet nem lehet a két logikai állapot között, mert akkor mindkét tranzisztor vezet. Nem egészen rövidzár, de lehet belőle füst. Ezt elkerülni áramkorlátozó ellenállásokkal lehetne, viszont az lassítja az áramkör működését. A digitális áramkörökben a jelterjedést nem a fénysebesség korlátozza, hanem a parazita kapacitások.
Bizonyos esetekben szükséges, hogy ugyanazt a jelvezetéket többen is meg tudják hajtani. Ilyenkor használnak nyitott kimenetet. A kapu kimenete a jelvezetéket vagy csak magasba tudja húzni, vagy csak alacsonyba. (A két módszer nem keverhető, ezért létezik aktív magas és aktív alacsony logika.) Viszont a nyitott kimenet esetén sem engedhető meg lebegő jelvezeték - a fentebb említett okok miatt. Ezért kell legyen a kimenetnek egy alapértelmezett állapota, amiről például egy felhúzó ellenállás gondoskodik. Ha egyik kimenet sem húzza le a jelvezetéket, akkor a felhúzó ellenállás felhúzza. Az ún. huzalozott logika esetén az aktív kimenetnek mindig egy ellenállással szemben kell dolgozni, és ez csökkenti a sebességet.
Létezik három állapotú kimenet is. Ez az előző kettő kombinációja. A kimenetet tranzisztorok húzzák le vagy fel, ezért lehet gyors. Viszont a kimenetet le tudom választani a jelvezetékről - ez a harmadik állapot -, így tudom átengedni másnak az arbitrálást.

----------

Merre mutat a spin? Bármilyen irányból nézzük, mindig azt kapjuk, hogy valószínűséggel arra, és valószínűséggel pont az ellenkező irányba. Két állapottal próbáljuk leírni azt, ami talán nem is két állapotú. Esetleg csak a mérés teszi azzá.

Évtizedekkel ezelőtt a tv-ben hétfőnként nem volt adás.
Időnként pedig ilyen Lissajous ábrákkal szórakoztatták a nézőket.
Ez itt három harmonikus oszcillátor egymásra merőlegesen. A harmadik frekvenciája eltérő, hogy szembetűnő legyen.

3osc-A.gif3osc-B.gif3osc-C.gif
----------

A jelenlegi tudományos alapelveknek megfelelően az ókori görögök teljes joggal utasították el Demokritosz érvelését és Arisztarkhosz teóriáját is. Az akkori viszonyok között nem volt cáfolható. Hippaszosz tengerbe dobása viszont: lack of vision. (Arról kevesebbet tudunk, hogy hány ostoba elméletet vetettek el.) Viszont a flogiszton mégis tudományosan elfogadott lett. Lavoisier pedig nem az oxigén elmélet miatt kellett meghaljon.

[Macska Bonifác]

[Zsolt68]

[Zsolt68]

[persicsb]

[Zsolt68]

[persicsb]

[Zsolt68]

Nehéz éles határvonalat húzni az ismeretterjesztő és a tankönyv között.
Ha a bevezetőt is elolvasod, abban leírják, hogy kiknek szól a könyv.
(Van egy csomó érdeklődő, akinek valamilyen oknál fogva nem volt módja azt tanulni, amit akart, aztán a legkülönbözőbb szakmáknál kötöttek ki.)

Let's say: physics for old people, including myself.

Ami pedig a definíció átértelmezését illeti...
Egy bizonyos mérettartományban az anyag szerkezete határozza meg az anyag tulajdonságait. Például tércentrált köbös rács, lapcentrált köbös rács.
Kiterjesztett értelemben az is a fizika geometrizálása. (Habár a proton esetén már a dinamikát is figyelembe kell venni.)
Bohr a klasszikus mechanika törvényeiből korrespondálta a kvantum törvényeket. Ez is kocsmafilozófia lenne?
Miért ne próbálhatnánk meg a mikroszkopikus anyag tulajdonságait is valamiféle anyagszerkezettel leírni? Csak mert valaki korábban már adott egy másik definíciót? Ilyen alapon maradhatnánk Ptolemaiosz egymáson legördülő köreinél.

[KovPityu]