Egy laikus kérdés ami,foglalkoztat

[dgy]

[kristof weaver]

Köszönöm a válaszokat."a téridő az valójában kvantummechanika olyan "része", ága, amit..."Itt azért írtam mert valószínűsítettem,hogy ha a megfigyelhető anyag úgy 4-5% az Univerzumunknak akkor a (teljes)kvantummechanikának is körülbelül 4-5%-át ismerhetjük.Ha a 4 kölcsönhatásból hármat a kvantummechanika megmagyarázott akkor,véleményem szerint idővel a gravitációt is."Nincs tehát "a kvantumelméletnek olyan ága", amiből valamilyen furmánnyal (pl inflációval) téridőt lehetne barkácsolni."Értem,akkor ilyen irányú elméleti írást azért nem találtam.Máshogy fogalmazom meg a kérdésem mert így nem volt elég értelmezhető,elméleti szinten felvetették-e már valaha olyat,hogy a gravitációnak(ami majdnem egyenlő a téridővel),amikor szét vált a négy alapvető kölcsönhatás,azért lett-e"más léptékű,"makroszkopikus"kölcsönhatás mert már a kezetektől "harcolnia" kellett a taszító hatással.
(de ezek szerint ez butaság,természetesen nem a meglévő elméleteket akartam megkérdőjelezni)

[kristof weaver]

A téves kérdésem,hogy az infláció alatt/utáni,az inflaton,Higgs-mező és a gravitáció közötti esetleges kölcsönhatás(kozmológiai "kötélhúzás")>ami magára a gravitáció"alaptulajdonságára" visszahat>majd így később a téridő fejlődésére is,mi miatt abszolút kizárt elméletileg,mert az értem,hogy még ötletszerűen se merült még fel,de miért?Laikusként nehezebben értelmezem az általatok leírtakat,de megköszönném ha valaki megvilágítaná,értelmezné.

[dgy]

[kristof weaver]

Köszönöm a válaszod."Az áltrel kielégítően leírja.... az eddigi tapasztalatok szerint nagyon jól."Természetesen nem a milliószor kísérletileg ellenőrzőt áltrelt,akartam kétségbe vonni.Prekoncepcióm,hogy az ősrobbanás az inflációs szakasz végéig,annak a története,ahogy a"kvantumvilág" egy szegmense manifesztálódott klasszikus leírássá,valószínűleg helytelen.(laikusként tévesen úgy értelmeztem,hogy túl antropomorf lenne azt alapból elvetni,hogy a szakasz vége előtt,ha a feltételek adottak a gravitációnak,téridőnek"fázisátmeneten"kellett átesnie kvantumosból-klasszikussá még ha később számunkra összeegyeztethetetlen fizikát is eredményezett)Hogy a 4 alapvető kölcsönhatás(bár a sötét anyagnál újabb kölcsönhatás(t)okat feltételeznek)(ha jól értelmezem,a sötét energia ha kozmológiai állandó,akkor tértől időtől függetlenül állandó,univerzum tágulásával és az anyag sűrűségének csökkenésével,befolyása egyre erősebb lesz,tágulás gyorsul,ha esetleg kvintesszencia,akkor térben és időben változik,valami teljesen új dinamikus"erőtér")közül elsőként a gravitáció"szakadt le'' az exponenciális tágulási szakasz kezdetén,azt valószínűsítettem,hogy klasszikus leírás onnantól(és a Planck-korszaknál még nem),viszont így a klasszikus téridőről csak az inflációs szakasz végétől tehetünk.Mert,ha nem így lenne,((olvastam itt a fórumon,hogy:"A legelterjedtebb vélemény szerint az Univerzum legnagyobb részében MÉG MA IS folyik az infláció (ha az áltrel viszonyai között egyáltalán van értelme a"ma" szónak)"Ez gondolom Andrej Linde modellje ami szerint a felfúvódás valójában sohasem ér véget,mindig van a térnek olyan tartománya, ahol épp "most" kezdődik a felfúvódás),számomra olyan paradoxonokhoz vezetne,ha a térnek egy tartományán a számunkra"távoli jövőben"mikor már a gyorsuló tágulásunk,akár a Higgs mező uralta korban tapasztalt drasztikus, exponenciális gyorsulásnál is gyorsabbá válik akkor az,hogy következhetne be?Nem beszélve,hogy az "előttünk"keletkezettekről amik a végtelenben,már a "beértek"volna és hatásáról információnk lenne?Laikusként magamban ezt úgy oldottam fel,hogy "mindenhonnan"vizsgálva az Ősrobbanás kronológiája ugyan az lenne és így az első releváns állítást"klasszikus"téridőről,csak az adott térrész,inflációs fázis befejeződése után tehetnénk?Így már ti átlátjátok,hol"ment félre" a gondolatmenetem és miért jutottam a téves kérdésfelvetéshez.Válaszotokat előre is köszönöm

[dgy]

Időközben eltűnt a kérdés, de röviden válaszolok.

A Higgs-mező izotróp voltának semmi köze a tér dimenziójához.

A mezők izotrópiájáról két értelemben lehet beszélni.

- A mező adott pontbeli értékének nincs iránya - azaz nem vektormező, mint pl az elektromos és a mágneses mező. Ilyen irány nélküli mező lehet pl a levegő hőmérséklete vagy nyomása egy szoba különböző pontjaiban. A mező értéke egy pontban egy szám, ezt jelzi a neve is: skalármező.

A Higgs-mező ilyen skalármező. Eleve ilyennek tételezték fel 1964-ben, és ennek a kvantumát találták meg 2012-ben. Azért kellett skalármezőt feltételezni, mert a Higgs-mező alapvető tulajdonsága, hogy alapállapotban (azaz a legalacsonyabb energiájú állapotban) értéke nem nulla, hanem egy meghatározott állandó (ezzel az állandóval arányos a részecskék tömege, melyeknek a Higgs-mező tömeget "ad"). Ha egy vektorértékű mezőnek lenne alapállapotban nem nulla értéke, az kitüntetne a térben egy irányt, amerre a mező vektora mutat. Ha pl egy vaskristály belsejében élnénk, ilyen kitüntetett irány lenne a vas mágnesezettségének iránya. Ez a helyi jelenségekre is befolyással bírna, és helyi mérésekkel is ki lehetne mutatni. Ilyesmit nem tapasztalunk. Nem nulla értékű mező tehát csak skalármező lehet.

- Az izotrópia/anizotrópia másik értelmezése szerint a mező nem nulla alapállapoti értéke a tér különböző pontjaiban más-más lenne, és pl az egyik irányban növekedne, a másik irányban csökkenne. Ez a feltevés sértené a térbeli pontok egyenértékűségét kimondó kozmológiai elvet (ami egy kísérletileg alátámasztott, meglepő pontossággal teljesülő matematikai feltevés az Univerzum szerkezetére vonatkozóan), és az ugyancsak kísérletileg igazolt izotrópiát - az utóbbit legpregnánsabban a kozmikus háttérsugárzás minden irányból négy tizedesjegyre megegyező hőmérsékletű Planck-spektruma igazolja.

A részecskék ütközése és kölcsönhatása elsősorban nem a tér dimenziószámától függ - ebben az irányban felesleges keresgélni.

dgy

[kristof weaver]

Bocs látom közben megválaszoltad kérdésem akkor újra felteszem:

[kristof weaver]

Az előbbi kérdésemnél érintőlegesen szóba került a háttérfüggő/háttérfüggetlenség és maradva a kvantumos/klasszikusságnál,most szeretnék érdeklődni az irányfüggő/irányfüggetlenséggel kapcsolatban,milyen valószínűsíthető teóriák léteznek?A sötét energia irányfüggetlen,azaz minden irányban egyformán hat,akár a Higgs-részecske (pontosabban az őt létrehozó Higgs-tér) hozza létre a többi részecske tömegét, de ez a hatás nem irányfüggő az ereje nem függ az irányától.A Higgs-mechanizmus nélkül minden részecske fénysebességgel száguldana,ezt elképzelve 1 térdimenzióban nem,2-ben igen de a pályák nagy része nem keresztezné egymást,3-ban is igen de a részecskék ütközése még valószínűtlenebb lenne,viszont ha ez a szimmetria megtörik azáltal,hogy azon részecskék amik tömeget nyernek és ezáltal fénysebesség "alá" kerülnek,az ütközésük esélye és ezzel a fizikai interakciók valószínűsége,pláne ha ez a hatás irányfüggetlen,akkor 3 vagy annál kevesebb térdimenzióban következik be legnagyobb valószínűséggel,laikusként azt gondolom,hogy ennél magasabb térdimenzióban"elkerülnék"egymást.Kérdésem tehát az lenne,hogy a Higgs-mező és irányfüggetlensége kapcsolatba hozható-e a 3 térdimenzióval?

[kristof weaver]

Köszönöm szépen a válaszod.Azért töröltem,mert laikusok érdeklődőként,akaratlanul is millió kérdés merül fel,amikor olvasok,amiket ezen a fórumon kívül szinte sehol se lehetne feltenni és nem szívesen traktálok másokat főleg ha nem releváns a kérdésem viszont amit válaszoltok az segít számomra az értelmezésben.Amit írtál:"A részecskék ütközése és kölcsönhatása elsősorban nem a tér dimenziószámától függ"Brandenberger és Vafa levezetése kapcsolatában merült fel bennem a hasonlóság,igaz ők a húrok térdimenziók számának magyarázatához írták.Rolf-Dieter Heuer, a CERN főigazgatójánál olvastam a Higgssel kapcsolatban,hogy ilyen irányfüggetlen részecskét eddig nem ismertek a fizikusok.
A szuperszimmetrikus standard modellhez kétszer annyi Higgs-mező szükséges, mint az alap standard modellhez. Két Higgs-mező esetében azonban nem egy, hanem öt Higgs-bozon létezik az elmélet szerint. Az ötből kettő töltött, három semleges. A három semleges Higgs-bozon tömege bármilyen lehet, de az egyiknek, a legkönnyebb tömegűnek a tulajdonságai teljesen olyanok, mint a standard modell Higgs-bozonjának tulajdonságai.A többi tulajdonságáról a másik Higgs-mező és a többi 4 Higgs-bozonról mit feltételeznek,tudnál ebben segíteni elmagyarázni?

[KovPityu]