Mindenféle laikus kérdés

[G.Á]

[Ménes Dénes]

[triasz]

Hát nem tudom Ménes Dénes! Bennem pont egy olyan példa levezetése élt amire DGy azt írta hogy speciális eset, és ebben az esetben jó közelítéssel szétválasztható a nyugalmi energia. Nem hiszem hogy nagyon bele akarnék ugrani ebbe a felvetésedbe, pont van mit átgondolnom. De sok sikert neked hozzá!

[takacs.ferenc.bp]

Csak az erő, és visszahatásmentes mozgások esete kezelhető könnyebben az áltrelben. Erről tudjuk, hogy geodetikusokon mozognak. Más esetek csak numerikus módszerekkel szimulálhatók, mint ahogyan azt a fekete lyukak összeolvadásával tették. Enélkül csak könnyelmű jóslatokat lehet tenni.

[triasz]

Mennyire biztosan áll még a standard kozmológiai modell? Nem csak arra a hírre gondolok amit Api megosztott ma a Hírek röviden topikban, ha nem arra is hogy nem rég felfedezték a legtávolabbi szupermasszív fekete lyukat ami 13 milliárd fényévre van és 800 millió naptömeg, úgy tudom több, 13 milliárd fényévnél távolabbi galaxist is. Meddig adhat elfogadható magyarázatot ezeknek a gyors kialakulására a sötét anyag? Mennyire távoli galaxist kellene ahoz felfedezni hogy azt lehessen mondani hogy talán újra kellene gondolni az ősrobbanásról kialakult nézeteinket?

[api]

[little1973]

[persicsb]

[little1973]

[Takács Imre]

Laikus vélemény:
A Michelson-Morley kísérlet előtt azt gondolták, hogy az idő és a tér abszolút.
Azt gondolták, hogy minden megfigyelő számára egyforma gyorsasággal telik az idő és azonos a megfigyelők távolság egysége.
Azt gondolták, hogy létezik egy abszolút nyugalminak tekinthető állapot, amiből nézve a fény fénysebességgel terjed. Ez volt az éter.

Ezen elgondolások alapján várták az abszolút rendszerhez képest a Föld sebességének kimutathatóságát a Michelson-Morley kísérletből.
A kísérlet negatív eredménye nem azt bizonyítja, hogy nem létezik egy abszolút nyugalminak tekinthető állapot.
Azt bizonyítja, hogy a különböző sebességgel haladó megfigyelők tér- és időegysége változik.
Úgy változik, hogy egy adott, gömbszimmetrikus fényforrás villanásakor a fényforrás mellett tartózkodó megfigyelők a fényforrásból kiinduló fényt adott idő múlva gömbszimmetrikusnak észlelik, függetlenül a fényforráshoz viszonyított sebességüktől.
Erre a problémára talált megoldást Lorentz a Lorentz-transzformáció bevezetésével.
Lorenzt és Michelson azt állították, hogy létezik egy abszolút vonatkoztatási rendszer, csak a hozzá képest mozgó megfigyelők tér- és időegységei megváltoznak.

Ezt az elképzelést szokták kritizálni azzal, hogy micsoda hülyeség azt gondolni, hogy minden anyag, atomi összetételtől függetlenül ugyanolyan mértékben szenvedne hosszváltozást csak azért, hogy mi ne találjuk meg az abszolút vonatkoztatási rendszert...

Ekkor jött Einstein és elvetette az anyagok mozgás hatására bekövetkező hosszváltozását, merthogy nincs is éter, vagyis abszolút vonatkoztatási rendszer, így az nem is szükséges.
Ennek ellenére a specrelben ugyanúgy megjelenik a hosszváltozás, az anyagok atomi összetételétől függetlenül azonos módon, de ezt már senki sem kritizálja...

Azóta tudjuk, hogy a mikrohullámú háttérsugárzás segítségével meghatározható egy globális vonatkoztatási rendszer.
Az ebben a vonatkoztatási rendszerben megvalósuló nyugalmi helyzet a testek természetes állapota.

Az étert, mint rugalmas, szilárd anyagot valóban el kell vetnünk.
Egy abszolút vonatkoztatási rendszer létét nem biztos.
Az éter összenyomódását és ritkulását el kell vetni.
A mozgás hatására történő tér összenyomódását és ritkulását nem biztos.
Gyorsulás esetén biztosan megtörténik a tér ilyen jellegű deformációja (gravitációs hullámok).
Amit little1973 (is) feszeget az a kérdés, hogy egyenesvonalú egyenletes mozgás esetén is megtörténik-e a tér mozgás hatására bekövetkező deformációja.

Ez csak akkor igaz, ha létezik egy abszolút vonatkoztatási rendszer, amiben a fény fénysebességgel terjed, az abszolút vonatkoztatási rendszerben mozgó megfigyelők tér- és időérzékelése viszont úgy változik, hogy ők is fénysebességűnek mérik a fény sebességét.
Szerintem ez azt jelentené, hogy egy, a közelünkben egyenesvonalú, egyenletes mozgással elhaladó fekete lyuk esetén is tapasztalnánk gravitációs hullámokat.

Legalább matematikai érdekesség gyanánt lehet foglalkozni a kérdéssel. (A matematikusok úgyis olyan sok absztrakt dologgal foglalkoznak.)