Fekete lyuk

[dgy]

[slaci]

[G.Á]

Nekem a következő kérdéseim lennének, ami egy régebbi ötletemmel kapcsolatos:

-Feltételezzük, hogy végső soron a feketelyukak is kvantumos objektumok.
-Tekintsünk egy minimális felületű feketelyukat, ami a vizsgált jelenség szempontjából soha nem lesz nagyobb. Ebben az esetben egy kétszintes kvantumos rendszernek tekinthető: vagy van feketelyuk a kérdéses régióban, vagy nincs.
-Hagyjunk figyelmen kívül minden térbeli kiterjedést, csak a kölcsönhatások helyét tekintsük.
-Állítsuk fel a következő, minuszegyedik közelítésű játékmodellt:



Itt az egyes tagok a feketelyuk "meglétéből" eredő tag, a feketelyuk csatolása a Hawking-sugárzás módusaihoz, a Hawking-sugárzás módusainak önálló energiája, illetve egy erős klasszikus, időfüggő gerjesztés, ami ebben az esetben a kérdéses térfogaton keresztülhaladó nagy energia-impulzus sűrűségnek felelhetne meg.

Egy ilyen játékmodell, mégha távol is áll bármilyen konzisztens leírástól, vissza tudná adni azt a várakozást, hogy a nagyon kis feketelyukak nagyon rövid idő alatt megsemmisülnek, és Hawking-sugárzást bocsátanak ki. (A spontán-emisszió mintájára)
Ezen túlmenően azonban hasznos lehetne akár abban, hogy jóslatot adjon a Hawking-sugárzás kvantumstatisztikájára a klasszikus hatás függvényében.

A kérdésem, hogy egy ilyen modell konzisztens módon felállítható-e egyáltalán, illetve hogy a Hawking-sugárzást bele lehet-e illeszteni ehhez hasonló módon, és ha igen, pontosan hogyan?

[dgy]

[Zsolt68]

[dgy]

[triasz]

[dgy]

[mizörög]

Számomra érdekes kérdés hogy fájdalmat érezne-e a "spagettizálódó" ember ?

[G.Á]

Minden bizonnyal igen.