Dávid Gyula kérdések

[Zsolt68]

[Zsolt68]

[takacs.ferenc.bp]

Magyarázatod több sebből vérzik.

A relativitás elve szerint a párhuzamosan mozgó elektronok a saját rendszerükben az elektromos terük miatt taszítják egymást, ami minden más rendszerből is taszítás.

A katódsugárcsőben nincs szükség egyszerre kilőtt elektronokra, azok egymást is követhetik, és az egyenletes feszültség meghajtás az ilyen kibocsájtásnak kedvez.

A gyorsítókban meg van oldva a szétszálló töltések fókuszálásának módja, nézz utána.

Az elektrolitok, akárcsak a fém vezetők elektromosan semlegesek, miközben áram folyik rajtuk.

[Zsolt68]

[G.Á]

[Zsolt68]

[G.Á]

Az áramnak általánosságban is van mágneses hatása, csak két váákumban áramló elektronnyaláb ettől még taszítani fogja egymást.

[Zsolt68]

Tegnap néztem ezt az előadást:

"A sötét anyag nyomában"

Elhangzott, hogy nem a neutrínók rendezik szálas struktúrába a galaxisokat, mert annak más szerkezete lenne.
Fordítsuk meg a kérdést: a galaxisok térbeli eloszlása alapján meg lehet-e állapítani, hogy miféle anyag lapult palacsintává?
Lehet tudni a feltételezett részecskék tulajdonságait?


Megpróbálom másképp megközelíteni a kérdést...
Lehetséges, hogy a neutrínó is egy axion?
A feltételezés szerint az axion nagyon kicsi, viszont rengeteg van belőle.

Miért nehéz detektálni a neutrínókat? Miért olyan kicsi a kölcsönhatás az egyéb anyagokkal?
(De ne azt mondjátok, hogy kicsi a csatolási állandó meg a hatáskeresztmetszet, mert ezzel csak másik nevet adunk a dolognak.)

Rutherford azt gondolta, hogy az atom tömör. Ezen az alapon azt is mondhatnánk, hogy az elektron szórásnak kicsi a haráskeresztmetszete. Szerencsére nem így közelítették meg a kérdést, hanem a szórási szöget vizsgálva rájöttek arra, hogy az atom közepén van egy tömör mag. Ami ebből az értelmezésből hiányzik, az a magon szóródó elektron mérete. Régebben az elektront matematikai pontnak tekintették, viszont egyre inkább elterjed az a nézet, hogy véges (nem nulla) kiterjedése van. Ilyen alapon a reakció hatáskeresztmetszetéből talán becslést lehetne adni a neutrínó és a hipotetikus axion méretére is.

Ezen a ponton szeretnék utalni egy másik témára:

A feltételezés szerint a túl nagy rendszámú atommagok közelében pozitron-elektron párok keletkezhetnek. Ha ez a feltételezés igaz, akkor neutrínók már jóval kisebb magok közelében is képződnek. (A különbség az, hogy a neutrínó semleges. Ezzel szemben a pozitront eltaszíthatja, az elektront befoghatja az atommag.) Azt viszont joggal feltételezhetjük, hogy már az elemi töltés közelében is keletkeznek virtuális fotonok.
Az elektromos töltésnek tehát egy jókora holdudvara van, amitől a hatáskeresztmetszet sokkal nagyobb, mintha töltéssel nem rendelkező részecskéről lenne szó.

És még egy kérdés: létezik (vagy feltételezhető) olyan anyag, amire nem hat a gravitáció? Esetleg a Higgs-mező is csomósodik?

[dgy]

[Zsolt68]