Szerző: G.Á » 2017.10.26. 15:00
Magát az energiát, mint fogalmat a klasszikus mechanika keretein belül dolgozták ki először precízen, lényegében úgy ahogyan persicsb írja.
De ez meglehetősen későn történt meg, hiszen a valódi világban történnek disszipációk, az időbeli eltolás-invariancia nem teljesül, így messze-messze nemtriviális hogy valójában van értelme energiáról mint olyanról beszélni, eltekintve az elméleti fizikusok idealizált mechanikai játszóterétől.
Az, hogy az energia a hőtanban is értelmezhető, és a mechanikai energiához köthető, alapvető lökést adott annak, hogy az energiára mint valami "valódi", ámbár nemkevésbé absztrakt fogalomként gondoljunk.
De mi van az elektromágnességgel? Elvégre a nap is világít (a 19.században úgy gondolták hogy égő szén), tehát valahonnan fogyasztja az energiát, de vajon a fénynek van-e energiája?
És egyáltalán a szénben hogyan van "eldugva" az energia?
Természetesen mint utóbb kiderült, a kémiai kötések, az elektromágneses tér, és a magok is tartalmazhatnak energiát valamilyen formában.
De ettől még meg kell érteni, hogy általában semmi garancia nincs arra, hogy egyre általánosabb elveket figyelembevéve, egyáltalán értelmezhető legyen az energia.
A speciális relativitáselméletben még éppen értelmezhető, sőt szép összefüggésre világított rá.
A kvantummechanikában szintén értelmezhető, bár már nem skalár, hanem operátor. (egyébként annak idején élénk viták voltak ezzel kapcsolatban)
Görbült téridőkben viszont általánosságban (vagyis egy kiterjedt rendszerben) nem értelmezhető matematikailag az energia fogalma. Így jártunk.
- These users thanked the author G.Á for the post:
- Zsolt68