(Na ezt is magamnak kell csinálnom.)
I. Vegyük a sebességgel mozgó inerciarendszert.
1. számú állítás: a vesszős tengelyek egyenesek és a relatív sebességtől függő szöget zárnak be a vesszőtlen tengelyekkel
Ebből nem következik semmi. Nézzük másképp!
Az tengely az, ahol
Ez az origón átmenő egyenes egyenlete:
A tengely az, ahol
Ez is az origón átmenő egyenes egyenlete:
2. számú állítás: a vesszős tengelyek léptékezése különbözik a vesszőtlenekétől (kétöllelmegrövidebbítendő)
Az origó az origóba transzformálódik:
Most nézzük a és pontot:
Innen
ezt behelyettesítve
amiből
Illetve ezt általánosítva esetére
Ugyanezt nézzük meg az és pontra:
Innen
ezt behelyettesítve
amiből
Illetve ezt általánosítva esetére
3. számú állítás: a koordináta-rácsot a tengelyekkel párhuzamos vonalak alkotják
Nézzük a esetet:
Ez egy típusú egyenlet, az egyenes egyenlete.
A tengelyeket az és
illetve a és pontokban metszi.
Hasonló megfontolások alapján nézzük az esetet:
Ez is egy típusú egyenlet, szintén egyenes egyenlete.
A tengelyeket a és
illetve az és pontokban metszi.
Az és egyenesek csak az additív konstansban térnek el, vagyis egymással párhuzamosak.
Ezzel a Minkowski koordináta hálózatot beláttuk.
II. Vegyük az sajátgyorsulással mozgó nem inerciális koordináta-rendszert.
Megpróbáljuk belátni, hogy a mozgás pályáját hiperbola írja le és az egyidejűséget pedig az origóból kiinduló sugár irányú egyenesek. Mert nekem az ikerparadoxon számításához (vagy szerkesztéséhez) most az kell, és eddig sehol nem találtam. (Mert ha a hegy nem megy magától, akkor elhordjuk.)
(to be continued)
Valószínűleg ez is egy bicskatörő mutatvány lesz...
Tegyük fel, hogy a gyorsulás eredménye valahogy így adódik hozzá a pillanatnyi sebességhez:
Hát ez matematikailag nem tűnik túl korrektnek.
Ráadásul ha differenciálom szerint, akkor nem kapom vissza a sajátgyorsulást. (Lehet röhögni, rajtam.)

