Szia G.Á!
Először egy helyesbítés: siettem, így rosszul fogalmaztam: a tér tengelyek nem a fény, hanem a haladási irány felé záródnak...
A csillag körül is görbül a téridő, de nem úgy, hogy a fény kvázi megkerülje a csillagot és majdnem ellenkező irányba menjen.
Meg ott van az az eset is, mikor egyszerre két űrhajó közelít ellentétes irányból a csillag felé...
A példát úgy is fel lehet tenni, hogy a csillag helyett zseblámpát használunk.
A relativitáselmélet szerint relativisztikus sebességgel a zseblámpa nyele felől ("hátulról") közeledő űrhajón lévő megfigyelő látja a lámpa nyelét hátulról, de a lámpa elejéből is jelentős részt lát.
Szerintem ez csak akkor működik, ha a zseblámpa közeledik relativisztikus sebességgel az űrhajó felé és a zseblámpa körül a tértengelyek a haladási irányba záródnak, vagyis a zseblámpa mögé is indulnak a fotonok, a zseblámpa körül kialakuló, a zseblámpa mozgásából adódó téridőgörbület miatt.
Azt nem értem, hogy ha azt feltételezzük, hogy a zseblámpa áll és a relativisztikus sebességgel közeledő űrhajó fényévnyi távolságra van, akkor mi késztetné a zseblámpa fényét arra, hogy a távoli űrhajó felé hajolva hagyja el a lámpát.
Természetesen itt is felmerül az egyszerre két irányból közeledő űrhajó problémája, valamint az egy irányból, de ellenkező előjelű sebességgel haladó űrhajók problémája.
Kérlek jelezd, hogy a gondolatmenetem mely részét nem érted. Azt a részt megpróbálom jobban elmagyarázni. Nagyon szeretném ezt a problémát tisztázni.
Köszönöm!
