A különféle adónemek időben és térben is igen változatos formát öltöttek. A Szent Római Birodalom területén városonként is erősen eltértek a szokások, de általában igaz az hogy ha valaki elég jómódú volt, akkor vagy kőpadlót épített a házába, vagy emeletes faháza volt, és külön szobák hiányában az egymás feletti emeletek számítottak annak.
A nedves talajon (főleg Angliában) történetesen nagyon hamar elkorhadt a fapadló, még akkor is ha a fát előtte megpörkölték. Így a lakórész az emelet(ek) lett(ek), míg a földszint sokszor megmaradt padló nélkülinek, raktárnak vagy állattartásra hasznosítva.
A legfantáziadúsabb (de hibás) magyarázat amit hallottam ezzel kapcsolatban az az, hogy kiugró emeletekből az ablakon át kidobva a szemetet, azok egyenletesen oszlottak el az utcán, és a szekereket kevésbé zavarta.

Az oka (eltekintve attól hogy később divattá vált) sokkal prózaibb.