Indeterminizmus vs. determinisztikus káosz

[Banzai]

[Tuarego]

[mmormota]

[Serafina]

[mmormota]

Ez az alagúteffektus. Van egy potenciálfal, és a töltött részecskének nincs elég energiája ahhoz hogy átjusson rajta. Ha ez a potenciál fal elég keskeny, akkor a töltött részecske, pl. elektron helyének bizonytalansága nagyobb lehet, így a helyének valószínűség függvénye átlóghat a falon. Vagyis annak is van valószínűsége hogy az elektron a túloldalon van. Ami azt jelenti, hogy ténylegesen átjut, és ez mérhető áramot is jelent. Elektronikai eszközöket készítenek ezen az elven.
Egymást taszító atommagok is kisebb sebességgel léphetnek fúzióba, mert ha elég közel kerülnek, a hely valószínűségek egybelógnak. Erre jó példa a müon katalizált fúzió. Ha egy H molekulában az elektronokat müonra cserélik, akkor a magok sokkal közelebb kerülnek egymáshoz. Elég közel ahhoz, hogy a hely valószínűség függvény annyira átlapoljon, hogy reális idő alatt fúzió következzen be. (sajnos a müon keltése sok energiát igényel, és a fúzió során nagy valószínűséggel kiesik a müon a játékból, ezért nincs ilyen erőmű)

[Banzai]

Ez az úgynevezett 'átszimatolás' jelensége... Egyébként érdekes, de sokan nem gondolnák, hogy az atom körüli elektronok, bizonyos nem nulla valószínűséggel az atommag belsejében is lehetnek.