kérdés

[persicsb]

[persicsb]

[rasta27]

Mit szóltok a felsőzsolcai Alu-habhoz?
Űrsörnek indult mint ötlet , ha az nem is lett, az űripar többek között felfigyelt rá, ráadásul kkv-k is bevethetik a szürkeállományuk, itt egy újabb alapanyag ütős termékekhez!

[KovPityu]

Fényes Imrének volt egy könyve, amit még a nyomdában bezúztak: A termodinamika alapjai - Akadémiai Kiadó, Budapest, 1952.

Lehet tudni hogy miért jutott erre a sorsra?

[api]

Van erről egy előadás dia:

A hozzá mondott szöveg nélkül persze nem minden világos, és a szerzőjét se találom.

[dgy]

[dgy]

[Zsolt68]

Nekem így tanították: Ha két elektron nem lenne tökéletesen egyforma, akkor nem lennének felcserélhetőek, és akkor nem lenne igaz a Fermi-Dirac statisztika. Illetve a permutációk különbözősége miatt más lenne a formula. (Nem értek hozzá, mármint ehhez a képlethez, kénytelen vagyok elhinni.)

Az viszont más kérdés - a saját véleményem szerint -, hogy ennek semmi köze nincs a belső szerkezethez. Attól még lehet egyforma, hogy esetleg van belső szerkezete. Inkább az a meghatározó, hogy a belső szerkezet állandó, vagy pedig különböző alakokat vehet fel.
(Tovább fokozva az izgalmakat: ha a belső szerkezete megváltozik, akkor már nem elektronnak nevezzük, mert mások lesznek a mérhető fizikai tulajdonságai, mint például a tömeg, a töltés, vagy a spin; sőt esetleg egyéb kvantumszámokat is kap, amivel az elektron nem rendelkezik, hipertöltés, ritkaság.)

Az anyag tulajdonságait (a makroszkopikus világban) a belső szerkezete határozza meg. Ha meg akarjuk változtatni az anyag tulajdonságait, akkor a szerkezetét kell megváltoztatni. Érdekes módon ez nem csak a megfogható anyagra igaz, például a számítógép programokra is: ha azt akarom, hogy másképp működjön, át kell írni a programot.
Tehát: aminek skalár mennyiségen túl vannak tulajdonságai, annak (szerintem) szerkezete is van. Ha ez egy jól meghatározott belső szerkezet, ami csak egy fajta lehet, akkor beszélhetünk valódi felcserélhetőségről.

[Zsolt68]

Kicsit átgondoltam közben.
Minden He atom egyforma, és mégis van belső szerkezete. Statisztikailag azonban mégsem felcserélhető, mert belső szabadsági foka is van.
Viszont az abszolút nullpont környékén megfosztottuk a beső szabadsági fokok használatának képességétől. Ekkor lesz igazán egyforma és felcserélhető minden (ilyen állapotban és azon a helyen) lévő He atom.

Amit viszont nem értek: ezek fermionok, miért Bose-Einstein kondenzátum keletkezik?

Egyik alkalommal a fizika tanár az ütközésekről beszélt. Például van két kiskocsi, ezek általában rugalmasan ütköznek. "De nekem van egy nagyobb kalapácsom."
Amikor az alkimisták megpróbáltak aranyat csinálni, azért nem sikerült, mert a kémiai reakciók energiaszintjén az atomok belső szerkezete stabil. A megváltoztatásához "nagyobb kalapács" kell.
Amit ezzel mondani akarok:
1. A belső szerkezethez nem feltétlenül tartozik belső szabadsági fok. Vagy eleve nincs, vagy a szokásos eneregiaszinteken nem hozzáférhető. (Nézőpont kérdése, hogy egy proton hozzáadásának lehetőségét esetleg szabadsági foknak tekintjük.)
2. Meggyőződésem, hogy a belső szerkezet meghatározza a fizikailag mérhető tulajdonságokat. Tehát ha a belső szerkezetet megváltoztatjuk, akkor esetleg más anyagi minőség jön létre. (Vegyük példának a He atomot. Ha csak perturbáljuk a belső szabadsági fokokat, akkor világítani fog. De ha még egy protont adunk hozzá, akkor másik kémiai elemet hozunk létre belőle.)
Sokan állítják, hogy az elektronnak nincs belső szerkezete. De ezt a belső szabadsági fokok tapasztalható hiányával magyarázni szerintem logikai bukfenc. Néhányan azonban kezdik úgy gondolni, hogy esetleg van belső szerkezetük az elemi részecskéknek. (Például a húrelmélet ezt az extra dimenziók felcsavarodásának sorrendjével magyarázva megfosztja a belső szerkezetet az ebből eredő szabadsági fokoktól, hiszen azt nem az elektron csinálja, hanem a feltekeredett dimenziók kényszerítik rá.)
A másik rögeszmém, hogy a müon nem más, mint egy felfuvalkodott elektron, aminek rövid az élettartama. Tehát mégis van belső szabadsági foka. De ennek a perturbált állapotnak az eléréséhez igen nagy energia szükséges, hozzávetőleg kétszáz elekton tömegével egyenértékű. Ez azért nehéz, mert ekkora energiáknál más dolgok is történhetnek.

[G.Á]