Sziasztok,
Ok, akkor válasszuk ketté a dolgot, mivel két kérdés keveredik éppen egymással, és az egyikre adott válasz bármilyen frappáns is, nem elégíti ki a másikat -
1) Azt soha senki nem állította (úgy emlékszem, az Időkép-esek sem), hogy a Késleltetett Választásos kísérletek eddig bemutatott topológiájánál bármi is kinyerhető volna a Koincidencia-számláló nélkül, csak az (s) ágon. Úgy emlékszem, a Kvantum-radaros cikk is szépen kielemezte, hogy hiába hordozza a kísérlet a jövő "emlékképét", az nem nyerhető ki előre az (s) ágon keletkező összképből.
Most újra végigolvasva a Walborn-féle megvalósítást, az elrendezés egy kicsit más, az (i) ágat most (p) ágnak hívják, és a kétrés-kísérlet meg van még egy kicsit bolondítva a kereszt-polarizációs manipulációval, de a lényeg (a mi szempontunkból) mindkét kísérletben ugyanaz -
Mind a Kim-Scully féle Delayed Choice Quantum Eraser, mind pedig a Walborn-féle QE kísérlet elemeinek topológiai elrendezése olyan, hogy "mindkét" interferencia (finges és anti-fringes) egyszerre jelentkezik, azaz összképük megkülönböztethetetlennek tűnik a nem interferáló fotonok képétől. Ez belátható matematikai úton is, de maga a kísérleti topológia minden elemre érvényes tükörszimmetriája adja azt, hogy az intereferencia-képek pont 180 fokos fáziseltolódással kiejtsék egymást (mármint koincidencia-detektor nélkül).
Ez a két hivatkozott, nagyon hasonló kísérlet esetében tényleg úgy tűnik, hogy így van, de - és itt jutunk el a legfontosabb kiegészítéshez -
2) Mindezekből a kísérletekből és topológiájukból nem feltétlenül következik (főleg nem bizonyítható az), hogy ne lehetne olyan topológiát létrehozni, amely az S-ágon, a koincidencia-számláló nélkül is kimutatható összkép-változást mutat az interferenciák eltűnése, vagy megjelenése viszonylatában annak függvényében, hogy a másik ágon hogyan manipuláljuk (szándékosan) az eraser-t. És ugye tudjuk (ezt Walborn és a Kim-Scully féle páros is leírta) - a kísérleti eredények detekciók időbeli sorrendjétől függetlenek. Így lép(het)ne be a fénysebességnél gyorsabb kommunikáció lehetősége.
Bónusz érdekesség - Walborn megemlíti az egyik bekezdésben, hogy "a Delayed Choice" kifejezést nagyon "enagyoltan" használja ő is, mivel a késleltetésnél az S ágon történő detekció után a kísérletbe már nem lehetett volna a gyakorlatban úgy beleavatkozni, hogy a hosszabb ágon megváltoztatjuk a topológiát. Az én kérdése, hogy miért is nem (?) Ok, hogy csak max. 1 milliomod másodperc áll rendelkezésre, vagy annak a töredéke, de ez csak labor-asztal méretei miatt van így, ha üvegszálon elég messze visszük a másik ágat, már a gyakorlatban is be lehetne avatkozni. És akkor mi történne?(?)
3) Sanyi_Laci felvetésére - igen, úgy tűnik, az összes Delayed Choice kísérlet azt sugallja, hogy már létezik a jövő, VAGY legalábbis bizonyos esetekben van a jövőnek egy, a jelenben már létező része. De hogy ez globális determinizmust jelent-e, abban egyáltalán nem vagyok biztos.
Majd írok az Időképes kísérletezőknek (annak idején sokat leveleztem velük), hogy érdemes lehet Koltai professzor urat megkeresniük, ha még ezek fényében is van ötletük... Kíváncsi leszek, folytatják-e a kísérletezgetést, egy ideig követtem, érdekesnek tűnt, de egyben reménytelennek is, ahogy házibarkács módon próbálták a BBO kristályt beállítgatni, ennél 100x nagyobb precizitás kell a tényleges laborkísérletekhez...
A videójuk kicsit hosszú, de nagyon érdekes, és néhol szórakoztató volt (túlságosan is?), de biztos vagyok benne, hogy ezzel, így semmire nem fognak menni, függetlenül attól, hogy az ötleteik között van-e tényleges megvalósításra érdemes (persze lehet) -
https://www.idokep.hu/hirek/kvantum-radar-2013