Klasszikus fizikai rendszereket vizsgálva, feltehető a kérdés, hogy mikor garantált a T-szimmetria, vagyis mikor nincs kitüntetve az idő iránya.
Konzervatív (potenciálos) rendszerekre hagyományosan úgy tekintettek mint az időtükrözésre szimmetrikus dinamikai rendszerek példányaira.
Ha viszont megszámlálhatatlanul végtelen sok szabadsági fokú a rendszer, ez a szimmetria expliciten elveszik.
Szépen végigszámolható példa a harmonikus oszcillátor végtelen sok harmonikus oszcillátorhoz gyengén, és lineárisan csatolva. Ekkor a lineárisan csillapított oszcillátor dinamikáját kapjuk meg eredményül.
A kérdés hogy miért tűnt el a szimmetria?
Milyen szükséges és elégséges feltétel fogalmazható meg rá?
Vajon a klasszikus térelméletek, vagy pl: a hidrodinamikai Euler-egyenlet rendelkezik-e ezzel a szimmetriával?
