Miért nem lehet relativisztikus tömegnövekedésről beszélni?

[dgy]

Bingó!

A Novobátzky-effektus (v/c)-ben nulladrendű effektus, ezért elvileg kis sebességeknél is észlelhető... lenne, ha nem nyomná el két tényező:

1 - tudtunkkal nem létezik makroszkópikusan észlelhető skalármező

2 - a tömegváltozás képletében a skalármező értéke c^2-tel van osztva. Így az értéke kicsi, az elemi részecskék tömegének nagyságredjébe esik.

Remélem, mindkét kifogás meghaladható lesz.

dgy

[dgy]

[dgy]

Van még egy súlyos, sőt a lényeget érintő probléma. Hogy kerül ide, a képletbe a rapiditás?

Hát nem arról szól a relativitáselmélet, hogy minden inerciarendszer egyenértékű? Akkor a bakter koordinátarendszerében felírt szupernewtoni mozgásegyenletben nem szerepelhet a vonatnak, mint valaki (talán a MÁV?) által kitüntetett koordinátarendszernek a bakterhez képesti sebessége - akármilyen hiper- vagy szuperbolikus mennyiségekkel is fejezed ki azt!

A bakter szigorúan csak az ő rendszerében mért és értelmezett mennyiségeket, erőket stb használhatja a mozgásegyenletben, különben a fali vitrinben (amely minden mozdonyvezető és minden bakter felszereléséhez kötelezően hozzátartozik) Einstein fényképe omega szögsebességgel forogni kezdene...

Enélkül a feladat valóban nagyon egyszerű, sőt egyenesen érdektelen lenne.

dgy

[dgy]

[dgy]

Ez már majdnem tökéletes! Csak épp a Novobátzky-effektus nincs benne. Ha a tömeg állandó lenne, akkor ez lenne a jó képlet - erre mondtam, hogy ezt már húsz éve tanítom.

Még egy kis ügyeskedés, és meglesz! Sok sikert!

dgy

[dgy]

Ez teljesen jó, csak még nem a végsö, legegyszerűbb, letisztultabb változat.

Még be kell helyettesíteni a tömeg deriváltjának explicit kifejezését

Sokadszor hívom fel arra a figyelmet, hogy a négyeserő négy komponense négy önálló, független mennyiség. Te egyelőre csak hármat használsz fel közülük.

[dgy]

Tökéletes, gratulálok!

Erre akartalak rávezetni.

És persze a második, egyszerűbb, tisztán hármas jelölésű levezetés is OK. Etre én is csak utólag, az eredmény ismeretében jöttem rá.

Két megjegyzés:

- Ez egy 3 egyenletből álló rendszer, de nem zárt, mert négy ismetetlen van benne, a sebességvektor és a tömeg. A negyedik egyenlet a tömeg deriváltja az erővel és a teljesítménnyel kifejezve.

- A teljesség kedvéért még meg kell mutatni, hogy ez az egyenlet Lorentz- kovariáns. Mivel nem Lorentz-tenzorokkal van kifejezve, a feladat nem triviális. Fel kell írni a sebesség, a gyorsulás, az energia, az erő és a reljesítmény vesszős rendszerbeli alakját (ezek mind igen rondák, és mind különböző képletek), majd meg kell mutatni, hogy a vesszős mennyiségek között ugyanez az összefüggés áll fenn. De ez már csak fáradságos aprómunka, a lényeg megvan.

Lehet örülni

dgy

[Rigel]

[dgy]

[Rigel]