Dávid Gyula kérdések

[api]

Ez egy félreérthető megfogalmazás. Mert ha a relativitáselméletben az impulzust Newtoni mechanikához hasonlóan a sebességgel szorzat alakban akarjuk kifejezni, akkor a
p=valami.v
kifejezésben a valami nem a tömeg, hanem egy sebességtől is függő kifejezés. Régen ezt nevezték "mozgási tömegnek". Az általad idézett mondat erre a mozgási tömegre vonatkozik.
Ma már nem használjuk ezt a félrevezető megnevezést.
Ezt valószínűleg egy buzgó hallgató írta 2009-ben, de nyilván nem lektorálta senki.

[Rigel]

[api]

Az impulzus a Newtoni mechanikában hármasvektor, az energia pedig skalár, A relativisztikus fizikában ezeknek így külön nincs önálló abszolút értelmük, mert a térkoordinátáknak és az időkoordinátáknak sincs, hiszen kölcsönösen egymásba transzformálódnak, amikor különböző sebességű koordinátarendszerekből nézzük a jelenségeket. Az energiaimpulzus négyesvektor időszerű komponensét nevezzük továbbra is energiának, három térszerű komponensét pedig az impulzus három komponensének. Invariáns skalár hossza a tömeg.

[kozmi]

Írtam egy rövid összefoglalót arról, hogy az ekvivalencia elv nem minden esetben igaz, vagyis a tehetetlen és a gravitációs nem minden esetben lesz egyenlő. Kíváncsi vagyok DGY vagy bárki véleményére, van e valahol hiba a gondolatmenetbe.

[prob]

Sziasztok,


először is Kellemes Ünnepeket mindenkinek !

Aztán szeretném megkérdezni, hogy a teret milyennek tekinti a jelenlegi fizikában folytonosnak, vagy diszkrétnek ?

[api]

Folytonosnak.
Ha egyszer lesz egy működő kvantumgravitációs elmélet, az esetleg majd valami diszkrét modellt ad a téridőre.

[prob]

akkor lenne egy újabb kérdésem:

mi az alapja annak, hogy folytonosnak tekintik ?

[api]

Eddig minden fizikai jelenséget nagyon pontosan meg tudtunk magyarázni olyan kölcsönhatási mezőkkel, amelyek folytonos téridő felett vannak értelmezve (kvantum-mezőelmélet). És magának a folytonosnak tekintett téridő háttérnek a dinamikus változásait is igen jól lehet magyarázni a rajta eloszló energiák energiaimpulzus tenzora függvényében (általános relativitás). Csak gyanítjuk, hogy lehetnek olyan szélsőséges körülmények, a nagyon kis méretek, a nagyon nagy energiasűrűségek (pl. a fekete lyukak), ahol már nem felel meg ez a folytonos modell (pl. a fekete lyukak párolgása). De, hogy pontosan mi felel meg, azt ma még senki se tudja. Többek között azért, mert nincsenek kísérleti adataink se efféle jelenségekről. Pusztán azt tudjuk, hogy a kvantumelmélet és az általános relativitáselmélet ellentmond egymásnak az ilyen elképzelt szélsőséges körülmények között.

[takacs.ferenc.bp]

De ne feledkezzünk meg Zénon paradoxonáról sem, ami a mozgás képtelenségéről szól. Ez szintén csak a folytonosság definíciójával oldható fel. A legalapvetőbb fizikai alapfogalmaink, a tér, az idő, és a mozgás összefüggéseit nem tudjuk másként értelmezni, csak folytonosan.

[prob]

És mi van a Planck idővel és a Plack hosszal ? Ennél rövidebb távolságot nem lehet értelmezni ha jól tudom.