Egy igaz ember

[api]

[takacs.ferenc.bp]

Szerintem a nyugati kereszténységnek egy fontos tulajdonságát kell kiemelni. Azt, hogy lehetővé tette az állam, és az egyház szétválasztását, és ezzel a tudományos gondolkozás függetlenedését a vallástól. Ez az, ami más vallásoknál nem fordult elő. Az újkori népvándorlásoknál, vagy a vallásháborúknál is ezt kell mérlegelni. Ha újra a barbárság, a hatalom vezérlésű gondolkodás veszi át a hatalmat a világ felett, akkor az emberiség eddig elért szellemi fejlődése meg lesz semmisítve. Ezt mind a történelem, mind az iszlám állam emberiség ellenes tevékenysége egyértelműen bizonyítja. Az iszlám, és a kereszténység közötti évezredes háború csak akkor fog véget érni, amikor ezek a vallások jelentéktelenné válnak. Az oszmán birodalommal nem szünt meg az iszlám világuralomra törekvése, és a menekült áradat e hódításnak a része új stratégiával, kihasználva a nyugat humanitárius érzületét. De már most, az elején látszik a kulturális összeférhetetlensége az iszlám vallásnak a szabad gondolkodással. A bevándorlókal való toleranciára hivatkozva korlátozzák a befogadó helyi lakosok viselkedésének szabadságát. Ez csak a kezdet.

Az embert a gondolkodási képességei emelték ki az állatvilágból. De ugyanezen a képességek okozhatják a legsúlyosabb betegségeit az emberiségnek. Ha a gondolkodást értelmetlen dogmák nyomorítják meg, gyógyithatatlan kór pusztíthatja ki az emberiséget. A globalizáció a kór pusztító erejét is globálissá teszi.

[tuloktulok]

[takacs.ferenc.bp]

Teljesen igazad van. Persze azok más idők voltak. Rómát legyűrték európa és ázsia barbárai, és az ókori tudás továbbvitelére sokáig senki nem volt alkalmas. Másrészről a hatalom is érdekelt a haditudományok fejlesztésében, a hadsereg ütőképességének növelésében. Ez persze csak erősen korlátozott gondolkodási szabadságot jelent kevesek számára. Amolyan arany kalitkát. Ahogyan Észak-Korea is tesz erőfeszítéseket, hogy világszinvonalú haditechnikája legyen. De ez nem jelenti a gondolkodás szabadságát.

[api]

Nekem eszembe se volt valami vallási rendszerre annak ideológiájára, hatalomgyakorlására, vagy kulturális befolyására utalni. Hanem csupán egy ember tetteire és gondolataira. Amelyek számomra igazabbnak tűnnek, mint sok kis és nagy ember megnyilvánulásai, akik szeretik magukat kereszténynek hirdetni. Kár hogy ma ennyire kivételes és bátortalan az ilyen emberi hang még abban a hitközösségben is, aminek ő történetesen egy püspöke. Egészen meglepő még így karácsony táján is.

[takacs.ferenc.bp]

Számos emberről tudok, akik példamutatóak sok szempontból, és mellé tettrekészek is. Ez többnyire inspirálja a környezetét is, és együtt jelentős dolgokat hozhatnak létre. De a célok helyes kijelölése nélkül ezek a tettek nem vezetnek el az óhajtott célok elérésére, sőt ellentétes reakciókra is számítani lehet. A jelenlegi keleti iszlám, vagy déli barbár népvándorlást elháríthatalanként beállítani súlyos hiba, amelynek elfogadása, vagy éppen segítése eddig felépített társadalmunk végét jelenti. A történelem világosan mutatja, hogy az új jövevények csak addig mutatnak hajlandóságot az asszimilációra, ameddig kevesen vannak. Később az őslakosok utolsó lehetősége lesz az asszimiláció. A tudományos élet szabadsága, akárcsak az álampolgári jogok kérdése egyetlen iszlám államban sem megoldott, aminek legvalószínűbb oka az iszlám vallás összeférhetetlensége ezen jogokkal. Az egyetlen kivétel Atatürk állama volt, amely úgy tűnik, éppen mostanában válik semmivé. A népvándorlás nem jótékonysági kérdés, hanem az évezredes viszonyok felforgatása. Akik idejönnek a saját viszonyaikat is magukkal hozzák, és amint lehetőségük lesz, reánk kényszerítik ezeket. Az eféle utalások nem az újtestamentumban olvashatók, hanem a királyok könyvében, bár szerintem a tudomány sokkal többet is tud erről mondani. A globalizáció problémáira a vallások rossz válaszokat adnak, és ez az emberiséget, és a Föld élővilágát súlyos végveszélybe sodorja.

[api]

A magyar tudomány legnagyobb mecénása a XIX. században.
Nem, nem az akire gondoltok.
"Török bazárosok" unokája, aki valami rejtélyes okból mégis magyar szeretett volna lenni.
De nem lehetett, a magyar nemesség ugyanis rangon alulinak tartotta.

[api]

[takacs.ferenc.bp]

Valóban gyenge a nyugati demokrácia. Nem katonailag, hanem társadalmilag. Az általad említett szélsőségek pont ezt mutatják, és még nagyon sok szélsőséget lehetne említeni. Oly nagy a társadalmi diszharmónia nyugaton, hogy más hagyományokon fejlődő társadalmak számára ez a modell visszataszító. Ezért nem működnek az iszlám demokratizálására törekvő erőszakos amerikai beavatkozások. Ezért lehetséges ezen törekvések ellen tucatnyi ellenfronton harcolni, nem kevés külső segítséggel, vagy akár anélkül is.

Az mindenesetre elgondolkoztató, vajon mi vette rá a húsz éve még békésen élő szájtáti embereket, hogy utolsó csepp vérükig egymást gyilkolják. Én a külső beavatkozásra gyanakszom. Meglehet, ezen beavatkozás nélkül egyszerűen abbahagynák a lődözést.

Az eszmei demokrácia (megfontolt emberi döntések) helyett ugyanis a tőke rejtett diktatúrája, és a piac harca határozza meg a világ sorsát, amelyhez a demokrácia csupán egy máz, valódi tartalom nélkül. A világ stabilitását a jövőben a jelenleg uraló nyugati demokrácia önmagában sem tudja garantálni, de erre semmilyen jelenlegi társadalmi rend sem képes. A bevándorlók tovább rontják a helyzetet, és évezrede elavult eszméket próbálnak reánk kényszeríteni.

[api]

Eszmei vagy eszményi demokrácia nem volt és nem lesz soha sehol.
A tőke rejtett diktatúrájától, a kapitalizmus rohadásától pedig addig-addig óvott és tiltott itt minket a szocializmus, míg maga rohadt el.
A nagy nyugati társadalmi diszharmónia meg azóta is él és virágzik. Majd akkor aggódom értük, ha nem hozzájuk mennek tőlünk dolgozni és tanulni, akik itthon nem tudnak, és nem az ő támogatási pénzeikre vetik magukat a honi pályázati hiénák. Hanem mindez fordítva lesz.

A piac pedig valóban meghatározza a világ sorsát, bármilyen meglepő is ez negyedszázadnyi magyarországi kapitalizmus után.