Persze saját adatbázis kell. A tengerészetben a csillagászati navigációhoz is ott voltak az Admiralitás évente kiadott táblázatkötetei, aztán a repülésben szükséges gyors számításhoz az un. 7csillagos táblázatok. De azért a kézi sextánssal megvalósítható csillagmagasság mérés lehetséges pontossága nagyon korlátozta a pontosságot, tengeren például kivételes ügyesség kellett a 10 mérföldnél pontosabb helymeghatározáshoz. Hadi körülmények vagy köznapi használat során se hiszem, hogy pontosabb lehetne. Nem tudom milyen eszközzel tudnának ezen javítani?
Nyilvános rádióforrásokat, mobilátjátszókat, világítótornyokat, tereptárgyakat, domborzati viszonyokat egy kisebb körzetben való relatív tájékozódásra eddig is felhasználtunk. Sőt a repülés hőskorában azt tanították, hogy utolsó lehetőségként, ereszkedjünk le az első vasútállomás fölé, és olvassuk le a nevét.
De azért ezekből az adatokból a tájékozódási pontok nélküli nyílt vízen vagy terepen a sebességgel, és iránnyal továbbszámolt helyzet elég hamar használhatatlanul pontatlanná válik. Én például amikor Ciprusról Alexandriába indultam, két nap után a Nílus deltavidékre érve, fél napon keresztül mindenütt csak végtelen homokkal, lagúnákkal, flamingókkal, felukkákkal, meg apró falvakkal találkoztam, és bizony az első arra kódorgó tevehajcsárokat kellett megkérdezni, hogy jobbra vagy balra van-e Alexandria? De nem értették az istenért se, mígnem az egyik eszesebbnél lesett a tantusz:
- Áá. . . El Iskandariya? - És integetett buzgón nyugat felé. Amerre még vagy 50 mérföldet kellett vitorlázni.
