Fekete lyuk

[Tom]

Sanyi_Laci magyarázatát emésztgetem. Mikor végtelen sebességgel közelednek a végtelen távoli dolgok, ez, hogy jön össze a fénysebességnél nem lehet nagyobb sebesség dologgal?

[Rigel]

[Rigel]

[tuloktulok]

[dgy]

[dgy]

Telefonon írtam a képleteket, nem tudtam visszanézni. Valószínűleg a vesszőket vette be hibásan a rendszer. Többször használtam a spacet jelentő backslash+vessző jelet. Ha géphez jutok, kijavítom.

Amúgy ne higgyél semmiféle tekintélynek, nekem se, hanem integráld ki a radiális ívelemnégyzet gyökét b-től r-ig.

dgy

[tuloktulok]

[dgy]

Persze, ha a Földtől 1 fényévnyiről indulunk, akkor a Föld kezdeti pillanata a centrum. Én a piros szakaszos ábrára emlékeztem.

Térszerű távolságok: Landau 2, (84.6) képlet.

Schw-téridő radiális térszerű geodetikusa: csak r változik, a többi adat állandó. A távolsághoz -g_11 gyökét kell integrálni.

dgy

[dgy]

SzZoli szemléletes hasonlatot keresett. Íme:

Rakétája megfelelő működtetésével arra lehet kényszeríteni egy űrhajót, hogy a semmi egy pontja körül keringjen, éppen úgy, mintha a pontban egy bolygó lenne. A nemlézező bolygó helyett a rakéta tolóereje adja a keringéshez szükséges cenripetális erőt.

Persze az űrhajót eközben lassan forgatni kell, hogy a hajtómű mindig sugárirányban kifelé mutasson.

A mozgás során a gyorsulás állandó, a hajó egy ponttól (ahol amúgy nincs semmi) állandó távolságban, egy indikátrixon mozog. Ez nem tehetetlenségi mozgás, saját hajtóerő kell hozzá.

Ha a pilótafülkéből a centrum felé nézel, akkor az inerciarendszerben álló pontok közül a centrumnál közelebb levőket balra, a centrumnál távolabbiakat jobbra látod mozogni. (Ez a kanyarodó vonatban is megfigyelhető: a közeli fák hátrafelé mozognak, a távoli erdők előre. A pálya görbületi középpontja végig veled egy vonalban látszik.)

Az egyenletesen gyorsuló űrhajó a téridő indikátrix-hiperboláján halad. Mozgása analóg az előzővel. A veled egyvonalban levő pontoknak itt a veled egyidejű események felelnek meg.

dgy

[tuloktulok]