Létezik egzakt tudomány?

[Sphaerion]

[Sphaerion]

Ez azonban nem érinti az atommag bomlással kapcsolatos problémámat.

[KovPityu]

[api]

[Sphaerion]

Na, ezek szerint ilyen, amikor egy biológus és egy villamosmérnök kvantumfizikáról vitatkozik. Kétségkívül te állsz szilárdabb lábakon, de ez engem nem tántorít el Boldog Karácsonyt!

[Sphaerion]

[KovPityu]

A kérdéseidre nincsenek válaszaim természetesen, mert nekem is csak kérdéseim vannak. Amit tudni vélek:
A jelenség amire gondolsz az valószínűleg a Casimir-effektus. Hogy milyen részecskék keletkeznek? Tudomásom szerint elektron-pozitron, de egy atomfizikus nyilván fel tud még párat sorolni. A keletkezés valószínűsége a határozatlansági relációt követi: minél nagyobb az energia, annál kisebb a valószínűség, és annál rövidebb ideig létezik szabadon a részecske. Ha befogja egy atom, akkor természetesen nem semmisül meg. Mi lesz a párjával? Gondolom addig lézeng amíg nem annihilálódik és sugárzássá nem alakul az energiája. Lesz anyag és lesz sugárzás. Ez persze egyből két folyamatot feltételez: egyet amikor a részecskék visszasüppednek a vákuumba és egy másikat amikor sugárzássá alakulnak. Bár ez utóbbi ugyebár szintén részecske, mint foton (Kellene a fórumra egy fejvakarós emotikon )
Ha jól értem az ismeretterjesző irodalmat, a "virtuális" nem azért virtuális mert nem létezik, hanem mert egyből eltűnik. Viszont van tömeg/energia járuléka. Legalábbis akkor pontosak a számítások tudomásom szerint, ha belekalkulálják ezeket is. Amíg létezik, addig teljesen valós, és ha kölcsönhatásba lép valamivel akkor az is marad. Van ennek valami éter szaga persze ( ). Sajnos a QED könyv magyarul gyakorlatilag beszerezhetetlen, az angolon meg nem nagyon akaródzik átvergődni, mert tartok tőle, hogy magyarul se lenne teljesen világos amiről ír.
A kérdéseid nagy része pedig már-már technikai jellegű. A káoszelmélet rámutatott, hogy mennyi mindent nem tudunk kezelni a matematikával. Még a legegyszerűbb mechanikai rendszerek esetén sem. Véleményem szerint a világ sokkal-sokkal összetettebb annál, hogy lineáris egyenletekkel kezelni lehessen. Nekem legszimpatikusabb talán a deBroglie-Bohm féle hidrodinamikai modellhez hasonló megoldás, ahol egy közeg rezgéseire épülnek rá a jelenségek (ez a rezgés nem az elektromágneses hullám), és a nemlineáris komplex rendszerekhez hasonlóan alkotnak egyre bonyolultabb struktúrákat. Ez persze nyilván azért van így mert a hiányos adatokból a szavannai agyam csak így képes valamelyest értelmezhető képet alkotni maga számára.

[api]

Sphaerion, én is boldog karácsonyt kívánok neked!

[api]

[Idegfúzió]

Elsőként köszönöm Liederivative remek hozzászólását, amelyben kifejtette, hogy van létjogosultsága a rejtett változós elméleteknek is. Valamint, ha jól értem, a klasszikus QM keretén belül viszont nincs helyük a rejtett változóknak. Viszont vannak/lehetnek egyéb matematikák, amelyek leírják/leírhatják a kvantumfizikai jelenségeket és ezek lehetnek rejtett változósak is. (Csak azért ismételtem meg, mert így könnyebben kiderül ha esetleg félreértettem a lényeget.)

Ezek után visszadobnám a labdát Apinak és Rigelnek, akik amellett érveltek, hogy a kvantumfizikában "valódi" véletlenek vannak. Azt hiszem elhangzott, hogy ez a "valódi véletlenség" kísérletileg bizonyított, utalva az Aspect kísérletre és a rejtett változók létezésének lehetetlenségére. Most akkor hogyan áll ez a kérdés? Mégsem bizonyított? Mégis lehetséges hogy a kockadobáshoz hasonlóan valami "lentebbi" dolgok függvénye egy kvantummérés eredménye? Természetesen minden válasz érdekel, de számomra még nem lezárt a kérdés és nagyon kíváncsi volnék a "valódi véletlen" pártiak véleményére.