Dávid Gyula kérdések

[dgy]

[Bredab]

[dgy]

[srudolf]

Kedves DGY

Kaptam a Landau II kötetében (Klasszikus erőterek) 456. oldalán egy számolást, amiben két test a Newton-törvény szerint vonzák egymást, közös tömegpontuk körűl forgó mozgást végezve. Mozgás közben ez a rendszer gravitációs hullámokat bocsájtanak ki, emiatt egymáshoz közelednek.

A naprendszerünkben a két legnagyobb tömegű égitest a Nap és a Jupiter, szeretném kiszámítani, hogy mennyi idő alatt esne be a Napba a Jupiter, bespirálozva, ahogy írtad.

Ehhez megnéztem a netten a Nap és a Jupiter tömegét és távolságát, a gravitációs állandót és a keringési idejét a Jupiternek a Nap körűl.
Ezután minden mértékegységet átalakítottam SI rendszerben.

Landau a könyv 456. oldalán azt állítja, hogy a rendszer sugárzási energiavesztesége a testek folyamatos közeledését fogja eredményezni és erre kiszámol egy közeledési sebességet. Aminek a képlete a következő:


Ahol a Nap-Jupiter esetében az jelölések a következők:
m- Nap tömeg 1,98 1o kg, m- Jupiter tömege 1,89 1o kg, r a távolság a két égitest között 7,78 1o méter, k - gravitációs állandó 6,67 1o m/(kg s), c - fénysebesség 3 1o m/s, a mértékegységeket ellenőriztem, a sebességnek kijön a várt m/s.
Elvégezve a számításokat azt kaptam, hogy a közeledési sebesség a két égitest között 1o nagyságrendű.

A Jupiter keringési ideje 11,86 év = 3 1o s, azaz egy perióduson o,3 1o métert közeledik a két égitest. Ez a távolság még mindig értelmezhetetlen számomra.
Máshogy fogalmazva, a két test távolságat ismerve, kijön, hogy a két égitest 1o másodperc alatt fog talkálkozni. Ez így elfogadható?

[dgy]

[srudolf]

Köszi DGY

Még egy csavarás.
http://www.termeszetvilaga.hu/fizika_ev ... erjes.html
itt kaptam egy leírást egy elipszis pályán mozgó pulzárpárról (PSR 1913+16), ami egy olyan rendszer ahól két neutroncsillag pörög egy elipszis pályán, aminek az átmérője a nagyátlónál 1.4 millió km. Azt írja, hogy a rendszer egy periódusnál 1oW-nak megfelelő sugárzási energiát veszít. Ez nem kevés.
A Landau könyv 457. oldalán van egy számolás elipszis pályájú kéttest esetre.
A képlet a következő:

Holnap este megprobálom kiszámítani a sugárzási energiát, mert hihetetlen soknak tűnik. Csak előszőr tisztázni szeretném magamnak az a-val jelőlt elipszis félnagytengelyének összefüggéseit (Kepler II tőrvénye).
A két púlzár tömegét veszem 1,5 Naptömegnek.

[dgy]

[srudolf]

Meglestem a netten a PSR 1913+16 pulzár+netroncsillag adatait.
A tömeg 1,5 Naptömeg mindkettőnél. Azaz m=m= 3 1o kg, (m+m)= 6 1o kg
A fél nagyátló a= 1,9 1o méter. Az excentrititás e= o,617,a k= 6,67 1o m/(kg s)

Innen
Watt

Azt írod, hogy számoljam ki az égitestek mozgási energiáját.
A periódus a pulzárnak 7,75 óra, a sebessége a 11o és 45o km/s, talán lehet kezelni klaszikusan a mozgást.
Azonban van egy nagyon nagy forgási sebessége a tengelye körűl, ami 59 ms, ami egy 1oookm sugarú testnél hihetetlen.
Itt fellép a impulzsmomentum is. Ezt majd holnap megpróbálom.
A gravitációs potenciális energiát, hogy lehet kiszámítani?

[dgy]

[SuperChango]

Segítség!

Valahol hallottam egy felvetést, ami nem hagy nyugodni.

Tegyük fel, hogy léteznek a miénkhez hasonló párhuzamos világok. Tegyük fel, hogy az egyes világokból a gravitáció "át tud menni", "át tud türemkedni" a többibe. Valahogy.
Magyarázhatná-e ez a sötét anyagot? Tudom, hogy nincs semmi, ami ezt az elméletet megerősítené, de van-e bármi, ami kizárja?

Nekem (megmagyarázhatatlan okból) nagyon tetszik az ötlet, de mégis azt súgja valami, hogy nettó hülyeség, csak hiányosak az ismereteim...