Az entrópiáról

[G.Á]

Érdemes a következő dolgot megfontolni:

A (fenomenologikus) termodinamikában szinte minden releváns mennyiség: hőmérséklet és mindenféle intenzív mennyiségek, illetve az entrópia (ami extenzív mennyiség) is csak a vizsgált rendszerek olyan alrendszerein értelmezhetőek, amelyek egyensúlyban, vagy ú.n. kvázistatikus állapotban vannak.
Az alrendszereken aztán a különféle extenzív mennyiségek sűrűségeivel számolhatunk, (amennyiben a részecskesűrűség elég nagy).

Ha egyetlen osztatlan rendszert vizsgálunk, akkor csak úgy van értelme entrópiáról beszélnünk, ha már eleve egyensúlyi állapotban van a rendszer.

De ha a termodinamikai entrópia már eleve egyensúlyban értelmezett, akkor mégis hogyan értelmezhető egyáltalán a b) állítás?

[G.Á]

Egy abszolút laikusnak is talán eszébejut amint meghallja az entrópia szót, hogy milyen sokféle kontextusban látta már ezt a fogalmat, és ezzel ahhoz a nagyon fontos és helyes megállapításhoz jutna el, hogy többféle entrópiafogalom létezik.
De vajon melyik állítás melyikre vonatkozik?

[=^.^=]

Szerintem lehet, hogy mindenki kifoglalkozta magát a feladattal.

dgy, ezt a feladatot te javítottad? http://ortvay.elte.hu/2012/ortvay12eredmenyHU.pdf itt a 14-es, ha nem nézek el valamit.
Második legtöbben küldték be, és második legalacsonyabb az átlagpontszám.

Ha még emlékszel bármire, mégis mit rontottak így el?

[G.Á]

[dgy]

[G.Á]

Ha senki nem akar már rajta gondolkodni, akkor megkísérelem leírni a megoldást.

A lényeget már korábban leírtam:
1) Többféle értelemben is használatos az entrópia fogalma.
2) A termodinamikai entrópiára vonatkozóan a b) állítás nem értelmezhető.

A látszólagos paradoxon feloldása azon alapul, hogy belátjuk azt, hogy míg az a) állítás a termodinamikai entrópiára vonatkozóan igaz, addig a b) állítás a statisztikus fizikai entrópiára.
Ez utóbbit azonban nem határozza meg egyértelműen az energia, a térfogat és a részecskeszám, mivel a részecskék mikroállapotainak konfigurációjától is függ.

A statisztikus entrópiára valóban igaz az, hogy egyensúlyban (durván szólva a rendszer legnagyobb valószínűségű állapotában) felveszi a maximális értéket.
Ez a maximális érték lesz a termodinamikai entrópia értéke is, melyet már valóban meghatároznak a feladatban szereplő változók.