Úton a kezdetek felé

[Sphaerion]

[Banzai]

[api]

[dgy]

[KovPityu]

A világegyetem úgy keletkezett, hogy az Úr fogott egy bazi nagy biciklipumpát és összenyomta.

[dgy]

[api]

Dgy. ezzel bearanyoztad a napom!
Főként az üres halmaz származtatásával. Mert a számfogalom ilyen felépítésében ez eddig egy nyitott kérdés volt.

[api]

Én meg a helyén érzem itt. A kezdetek felé végül is igazán útba esik az idő és az entrópia.

[István]

Üdv mindenkinek!

Visszatértem 1(-2) kérdés erejéig. Az api által feltett kérdésre adott válaszomat gondoltam tovább, és azt írnám le engedelmetekkel.
Ha én mint megfigyelő egy virtuális gömb közepén vagyok és minden amit magam körül látok az a múlt, és minél távolabbra nézek annál távolabbi múlt, akkor a jövőt hol kell keresni? Ha meghosszabbítom ezeket a minden irányból felém mutató idővonalakat akkor az origó bennem van, vagyis a jövőt is abban az irányban tudom elképzelni, tehát én magam is "zuhanok" e középpont felé a jövő(m) felé. Ez néhány további kérdést vet fel számomra. Talán nem is az Univerzum tágul, hanem mi távolodunk tőle a jövő, egy szingularitás felé? Annyi univerzum létezik mint ahány megfigyelő? Egy fekete lyuk középpontja felé igyekezünk mindannyian? Mit mond erről a matematika, mert ahhoz én nem értek?!

István
(laikus)

[Rigel]