Létezik egzakt tudomány?

[Banzai]

[api]

[api]

[mmormota]

Ha Tömb-Univerzum elképzelést elfogadjuk, akkor semmi baj nincs az időutazással. A téridő kész van, a jövő is rögzített, ha ellentmondás-mentes a konstrukció akkor nyugodtan lehetnek benne időutazások.

Kb. mint egy időutazásról szóló film. Minden képkockán van valami. Ha a múltba látogató Joe saját magát megöli kisgyerek korában valamelyik kockán, akkor nem lesz a következő kockákon egy felcseperedő Joe és nem lesz aki egy sokadik kockán beüljön az időgépbe. Ilyen film tehát nem lehetséges. Olyan viszont minden további nélkül, ahol Joe-ból egy darabig kettő van. Létezhetnek ilyen képkockák, létezhet ilyen film. Esetleg ott lehet a kockákon, hogy hüledeznek az emberek, és mondogatják hogy itt valami csalás kell legyen mert szerintük nincs is időutazás.
De egy ilyen film készíthető.
Az önellentmondás abból jön, hogy azt hisszük, Joe dönthetne úgy is valahol, hogy öl. De ez nem az a film. Ebben is meditálhat amennyit csak akar, látszik a filmen ahogy tipródik, de aztán arra jut hogy csúnya dolog ölni.

[api]

A részecske detektorok hatásfoka nem 100%-os (előfordul, hogy nem jeleznek). Így a Bell egyenlőtlenségek sérülésének kísérleti ellenőrzésekor marad némi kibúvó, ha azt képzeljük, hogy az elveszett részecskék spinje (vagy más mért tulajdonsága) nem ugyanolyan statisztikai eloszlású, mint azoké, amelyeket sikerült elcsípni. Tehát ha az elveszettek valahogy mégis helyreállítanák az egyenlőtlenséget. Persze minél jobb a detektor hatásfoka, annál kisebb az esély rá, és annál szelektívebb mechanizmust (rafináltabb rejtett paraméteres elméletet) kell feltételeznünk, ami biztosítaná, hogy bizonyos spinű részecskéket gyakrabban vétsen el a detektor, ezáltal fenntartva egy konspirációt az egyenlőtlenség elrejtésére. A mai detektorok mellett ez már csak elvi lehetőség, amit ismereteim szerint senki nem vesz komolyan.

[Banzai]

[Banzai]

[takacs.ferenc.bp]

Azt hiszem nem jól látod a dolgot, a valóságba nincsenek a matematikai összefüggések bevésve. Hawking szerintem jól leírja, mi a helyzet. Az ember elméleti modelleket alkot, amelyre a matematikai alapok a legalkalmasabbak, és ezeket a modelleket próbálja illeszteni a valósághoz. De ez eddig mindig elég sok eltérést tapasztaltunk, ezért új, és újabb modelleket hozunk létre abban a reményben, hogy az új modellek jobban fognak illeszkedni a valósághoz. Ha ez így van, akkor a régi modelleket nyugdíjba küldjük. Tehát a matematikai leírás a mi saját elméleti modelljeink alapja, nem pedig a természeté. És persze csak annyi matematikát teszünk bele a modellbe, amennyi feltétlenül szükséges, mert ez egyszerűbb számunkra.

[Banzai]

[Sphaerion]