Szia Laci,
a kérdéseid teljesen jogosak.
A tavalyi feladat kitűzésekor én sem számoltam végig az egészet, és csak nagyjából gondoltam át - reméltem, hogy legalább egy versenyző mindent tisztességesen kiszámol, és akkor én is tudni fogom a választ. (Néhány évvel korábban két heti éjszakázásom ment rá egy feladat végigszámolására, amivel aztán senki sem foglalkozott - azóta nem szánok rájuk ennyi időt, csak utólag, ha érkezik megoldás.) Emiatt aztán sajnos félreérthető megfogalmazás maradt benne.
Tulajdonképpen arra gondoltam, hogy amikor (sajátidőben) az első űrhajó átlépi a horizontot, akkor az ő rendszerében nézve a másik még "elég közel" van hozzá ahhoz, hogy ennek a kijelentésnek értelme legyen. De igazad van, előfordulhat, hogy a horizonthoz közeledve az űrhajó inerciarendszere infinitézimális méretűre zsugorodik össze, és akkor semmiféle, tőle "véges távolságban" (azaz tőle véges r2-r1 koordinátakülönbségre) levő másik pont nem tekinthető vele egy inerciarendszerben levőnek.
Akkor tehát értsük így a feltételt: "amikor" (ez a t koordinátaidőbeli egyidejűséget jelenti) még egyik űrhajó sem érte el a horizontot, de attól elég kis r1-b és r2-b távolságban vannak, akkor olyan a szitu, hogy az r1-b, r2-b és az r2-r1 különbségek is sokkal kisebbek b-nél. Remélem, így már meg lehet oldani a feladatot.
Tanulság: feladatkitűzéskor, feladatfogalmazáskor az ember egy pillanatra sem lehet trehány, laza, pontatlan. Mert akkor az már mást jelent. Vagy ami rosszabb: esetleg nem is jelent semmit. Mea culpa.
dgy
