@apiAzt hiszem rájöttem mi lehet a sok félreértésem oka. Leírom az elképzeléseimet és javíts ki kérlek ahol elcsúszok!
Szóval vegyünk pl. egy nagy doboz gázatomot! Tegyük fel, hogy a doboz hullámfüggvényének fölírásához szükséges összes adat a fizikus rendelkezésére áll (lehet, hogy már itt elkövetem az első hibát?) és az összes részecskét figyelembe véve felírja a doboz csillió változós matematikai modelljét!
És innen homályos a forgatókönyv. Két lehetőséget tudok elképzelni, de mind a kettő újabb kérdéseket vet föl.
1-A tudós a papír fölé görnyedve vadul számol és a kiinduló paraméterek alapján meghatározza az összes részecske, összes valószínőségének eloszlását.
Namost ilyenkor az egyenletek megoldása adhat olyan eredményt,
hogy bizonyos eseményeknek be kell következniük, hogy a valószínűség 1 és minden más lehetőség kizárt? Mert akkor a hullámfüggvény valamikor két ceruzahegyezés között omlik össze. Nem mérés kell hozzá, hanem elszánt fizikus. (Gyanítom nem ez a helyzet.)
2-A tudós a papír fölé görnyedve vadul számol és a kiinduló paraméterek alapján meghatározza az összes részecske, összes valószínőségének eloszlását.
Az egyenleteket megoldva nem jöhet ki teljes bizonyosság. Kiszámolta, hogy ha nagyon sok ugyanilyen doboza lenne, ugyanilyen kezdő paraméterekkel, akkor mindegyiket megmérve egy bizonyos esemény milyen statisztikai valószínűséggel következne be. A mérés egyezne a számolással, mert a modell jó.
De hogyan lehet olyan modell jó,
ami önmagában semmi bizonyosat nem tud a valóságról mondani? Úgy értem ebben a modellben semmilyen részecske állapota nem változhat meg, hisz az a redukciót feltételezné. Márpedig a világban akkor is történnek dolgok, ha nem figyeljük.
A másik zavaros rész, hogy egy ilyen modellben nagyon sokféle esemény történhet, amit megfigyelve a függvény összeomlik. Az összeomlás tulajdonképpen attól függ, hogy melyiket mérem?
Vagy a redukció csak egy matematikai "fogás" amikor bizonyos paraméterek 0, vagy 1 értéket vesznek fel és azután azzal kell tovább számolni? De úgy tudom az összes kísérlet szerint ez egy valós jelenség, ami valami módon a méréstől függ.
Szóval nagyon kusza az egész.
