Létezik az univerzum. (De miért?)

[dgy]

[gforce9]

Szerintem az a kérdés, hogy miért volt nagy bumm az ekvivalens azzal, ha egy lábavesztett katona azon tűnődikk, vajon miért pont arra repült az ágyúgolyó. Nem vagyunk ezzel a tűnődéssel előrébb. Persze lehet rajta tűnődni, de sokkal érdekesebb megismerni a világot, mint ezen a miérten gondolkozni. Amúgy, ha az univerzum gondolkodó lény, nagyon röhöghet rajtunk, hogy a kezdetektő fogva keressük a 'miért'-re a választ, de mindig csak a 'hogyan'-t tudjuk leírni. Elboldogulunk, de mégiscsak görcsösen a miértet akarjuk tudni. Fura az ember

[rasta27]

A formális logikát használva a semmi önmaga létezését zárja ki mivel "az" nem valami hanem Semmi, ezért nyilván ami fluktuált az valami nagyon más volt (N-brán és így tovább), és ami lett azt most érzékeljük, nekem ebből az következik, hogy az energia megmaradás előtte is működhetett akép, hogy ami előtte volt az átalakult és ezután is mindössze átalakulás van és lesz.

[api]

Az ilyen szómágiát ne nevezzük formális logikának. Ennek segítségével még a semmiről se lehet megtudni semmit. A végső kérdésekről pedig annál is kevesebbet. Aki ettől értékesebbre vágyik, jobban teszi, ha a konkrét valóság számtalan megnyilvánulásáról felhalmozott ismeretekből igyekszik megtanulni minél többet. Például arról a semmiről, ami fluktuál. Ezt el lehet kezdeni már az egyszerű kvantumos harmonikus oszcillátor vagy potenciáldoboz tanulmányozásával is. Így az ember elég hamar megtudja, hogy a vákuum egyáltalán nem azért fluktuál, mert a "formál logika" szerint az "igazi" semmi nem tud létezni. Aztán lassan megtanuljuk, hogy a vákuumfluktuáció meglehetősen összetett dolog, de egyáltalán nem annyira misztikus, mint ahogy az ismeretterjesztő könyvekből tűnik, sőt számtalanszor találkozunk vele a hétköznapi életben is. Például nagyon sok elektromágneses eszköz a vákuumfluktuáció virtuális fotonjaival működik, így a villanymotor, a transzformátor, vagy az áruházi lopásgátló érzékelője. A konstruktőrök ugyan másként nevezik, például közeltéri elektromágneses mezőnek, dipólmezőnek. A pozitron emissziós tomográf pedig virtuális pozitronok révén térképezi fel a testünket. Vagy, hogy még vadabbat mondjak: a közönséges állandó mágnes is virtuális fotonok révén hajlítja meg egy töltött részecske pályáját, még ha ezt nem is ezen a nyelven mondják el a középiskolában.

A világ kezdete előtti időkre vonatkozóan pedig ne akarjunk mondani semmit, különösen ne az energiamegmaradásról. Ez aligha sikerülhet. Ahol érvényes, ott viszont sokkal meghatározottabb, mérhetőbb, számolhatóbb értelemben igaz, mint, hogy "átalakulás van és lesz". Ezzel így nem sokra mennénk.

[api]

Valódi részecskékről csak a forrásuktól vagy bármilyen kölcsönhatásuktól távol beszélhetünk. Ha véges térfogatba vagy időintervallumba vannak korlátozva, akkor nincs pontosan meghatározott impulzusuk és energiájuk. Nem teljesül a összefüggés, ahogy az energiamegmaradás, az impulzusmegmaradás sem, és a tömegük se annyi lesz, mint a valódi részecskéknek (pl. a virtuális fotonnak is lehet tömege). Mindez a határozatlansági relációknak megfelelően függ a térbeli ill. időbeli korlátozottságuktól (élettartamuktól). Aztán egy virtuális részecske terjedhet az időben visszafelé vagy c-nél nagyobb sebességgel is. De a forrásuktól távolabbi, az egyre hosszabb élettartamú, egyre szabadabbnak tekinthető virtuális részecskék tulajdonságai egyre jobban megközelítik a valódiakét. Nincs éles határvonal a virtuális és az ideálisan szabad valódi részecskék között.

A közeltérben keverednek a különböző mértékben virtuálisok és valódiak. Egy rádióadótól sok hullámhossznyi távolságra már ideálisan valódinak (más nyelven, végtelen síkhullámnak) tekinthető az összes foton, néhány hullámhosszon belül viszont jellemzően virtuálisnak. Ezért mondtam a lopásgátlót. A PET pozitronjai közül is lehet néhány, ami jó messzire eljut, ezek már a valódiak törvényei szerint viselkednek. De amik a testünkön belül a képalkotást végzik, azok inkább virtuálisak.

E mögött a virtuális-valódi viszony mögött hasonló matematika (Fourier transzformáció) rejtőzik, mint egy röviden kicsendülő hang és a hosszú mögött. Az előbbinek nincs határozott magassága, de minél hosszabb, annál inkább lesz.

[rasta27]

Mind ez idáig a Fehér-zajról az az általános vélekedés, hogy nem mutat semmiféle rendezettséget, de ha Káoszelméletből indulunk ki akkor elképzelhető, hogy van benne rendszer, mindössze megfelelő technika/módszer alkalmazásával sikerre vihető a történet?

[api]

Fehér-zajnak nevezzük a tökéletesen véletlenszerű és normál-eloszlást mutató Gauss folyamatot. Ez nem vélekedés, hanem definíció. Ezenkívül létezik még sokféle más spektrális eloszlású, mindamellett szintén tökéletesen véletlenszerű folyamat is. Ám a káosz nem véletlenszerű, hanem annyira bonyolult determinisztikus jelenség, hogy nehéz benne felismerni a szabályosságot. Vannak olyan kaotikus folyamatok, amelyek annyira hasonlítanak egyik vagy másik fajta véletlenszerű jelre, hogy kvázi-véletlen generátorként alkalmazhatók. Ilyeneket akár hardveresen akár szoftverrel meglehetősen könnyen és sokféleképpen elő lehet állítani. De ezek nem valódi véletlen jelet adnak, így elegendő hosszú szekvenciát kivárva, ismétlődéseket találhatunk benne. A spektrumuk például abban tér el az ideális fehér vagy rózsazajok spektrumától, hogy találni bennük kitüntetett frekvenciákat, így alsó illetve felső határfrekvenciát, vagy a környezetükből jellegzetesen kiemelkedő teljesítményű formánsokat. Igazi tökéletes véletlen-jelet tudomásom szerint csak kvantumfizikai folyamatokkal lehet előállítani.

[rasta27]

Üdv mindenkinek!

Nemrég láttam egy jó kis anyagot a Wikipédián és S. Hawking is említette, hogy létezik egy hipotézis miszerint szimulált valóságban élünk,- https://www.youtube.com/watch?v=DbhnGjgqVEc -
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szimul%C3 ... B3s%C3%A1g -

Szerintem ez könnyen cáfolható, (azokat a játék szabályokat tartva amik elhangzanak a videóban) ugyanis ha veszünk egy elszigetelt balesetet ami halálos kimenetelű, egyetlen személyre nézve úgy, hogy ő ebből semmit sem érzékel a bekövetkeztéig, és mivel senki másnak sincs róla abban a pillanatban tudta, mindössze utólag, akkor a játékszabályok értelmében nem következhetne be a halál azaz a szimulációból való kilépés.
De mivel sajnos ilyenek elő fordulnak...

[Banzai]

[Zsolt68]