Oligopol piacok

[dgy]

[mmormota]

[srudolf]

A banknak ez nem kerűl semmibe, mert a úgy látszik, hogy a eladás és a vétel szimetrikus a profit szempontjából. Azaz amennyit elad annyit fog venni (pénzt csinál a semmiből).
Legtöbbet akkor nyer, ha 5 eszközt vesz és 5-öt elad, 95 és 1o5 árban, ekkor 6o egységet keres az üzleten. Ugyanaz az eredmény, ha 94 és 1o6 árban árúl és 6 egységet vesz meg 6-ot elad.

[Nullstejn]

a) kérdés: nekem 95 és 105 jött ki. (Srudolf 94-106 eredménye esetén kisebb a profit, ha a piaci szereplők egyenletes eloszlását is figyelembe vesszük 90 és 110 között. A maximum szempontjából nem számít a piaci szereplők száma, ha sok van belőlük. Ha kevesen vannak, vagy -ami szerintem ugyanaz- ha eloszlásuk nem egyenletes, akkor az egy másik feladat.)

A példa valósabb lenne, ha kontraktusonként számolnánk rezsiköltséggel is. Megnéztem, pl. ha a rezsi=1, akkor 94.5 és 105.5 az eredményem. Ha 2, akkor 94-106 és így tovább Rezsi=10-ig, akkor a max. profit 0.

Egyelőre elvesztem a b) kérdés dzsungelében, de élesítem a bozótvágót. Ha kivágom magamat, esetleg megnézem úgy is, ha két/több bank különböző rezsivel dolgozik. Ha kivágom, és ha van egyensúlyi megoldás. Jó móka, köszi a kérdést.

Megjegyzem, hogy Bihary Zsolt nemrég érdekes, a témába vágó előadást tartott az atomcsill-en.

[srudolf]

Hogy kezelted azokat akik 1oo ért akarnak venni is és eladni is?

A reális helyzetben rezsin kívűl van még egy komoly költségtétel: a rizikó, hogy sok kötvény a nyakán marad.
Akkor kell engedjen az áron...

[srudolf]

A szorás függvénye egy parabola,
f(x)=-x+11x, a max. értéke 3o,25, x = 9o ...1oo

[Idegfúzió]

Nekem ez jött ki:
a) 95, 105
b) 97,103 mindkét bank esetén. Ez adja az egyensúlyt, ekkor 21 egységet nyernek mindketten (90-110 között egy-egy ügyféllel kereskedve).

Gondolom minél több bank van, annál kisebb marzzsal tudnak nyerészkedni és egyre inkább közeledünk a 100,100-hoz. Ez valahol törvényszerű is kell hogy legyen, amennyire én látom a világot.

Egyébként a példa szerintem iszonyat elrugaszkodott a valóságtól:
- egyenletes eloszlás helyett Gauss eloszlás kéne
- a két bank árképzési különbségéből adódó kereskedési arányt nem az árkülönbségek aránya kéne hogy megadja, hanem inkább a árfolyamok aránya. Mondom másképp: szerintem ha a piacon van 101 és 102 forintért is sörnyitó és a vásárlók 100-ra értékelik, akkor nem kétszer annyi fog elfogyni az olcsóbbikból, hanem inkább csak kb. 1%-kal több.

(Azért azt jelzem hogy nem vagyok közgazdász, szóval csak okoskodok, elhinni ne tessenek ebből semmit, esetleg csak meggondolni.)

[Nullstejn]

A b) kérdésre: nekem az jött ki, hogy akkor járnak legjobban, ha mindketten szintén 95-105-öt hirdetnek. Viszont van egy furcsaság, ami ámulatba ejtett. Még spekulálnom kell, naggyon különös.

[Idegfúzió]

[Nullstejn]

Először az furcsa, hogy ha az egyik ettől eltér, akkor a másiknak is csökken a haszna.
Szóval tudják egymást szívatni.

Másodszor, úgy 97.75 vételi tájékán érdekes jelenségre lettem figyelmes. Még vizsgálom, majd szólok.