Villamoskatasztrófa vagy görbült tér?

[dgy]

Igaz történet

Január, éjjel 3 óra, jeges keleti szél fúj...

Az ember igyekezne haza az egyetemről, egyelőre csak ácsorog a Petőfi-híd budai végén a villamosmegállóban, és a Pest felől érdezendő villamost lesi meredt szemmel. Mint tudjuk, a Föld gömbölyű, és ezt a divatot követve a Petőfi-híd útpályája is kissé domború. Így hát a budai villamosmegállóból nem látni a pesti párját, a Boráros-tér felett a hídon levő megállót. Pusztán csak a megálló fölötti első két lámpa fénye látszik át a túlpartra, közvetlenül a görbülő útfelszín felett.

Amikor villamos áll be a pesti megállóba, a két lámpa fénye kissé megváltozik. Korábbi beható tanulmányozás azt mutatta, hogy a villamos elejének tetején levő két lámpa lép a megálló közvilágításának helyébe. E lámpák viszont hamarosan emelkedni kezdenek, amint a villamos megindul a híd közepe felé. A lámpapár alatt gyorsan megjelenik két másik lámpa is: ezek a villamos orrára szerelt fényszőrók. A négy lámpa íves hídi pályáját befutva másfél percen belül megérkezik a szemét lelkesen a szélbe meresztő várakozóhoz, aki gyorsan felszáll a villamosra.

Ezűttal azonban másképp történik. Némi ácsorgás után a két felső lámpa szabályszerűen elkezd emelkedni - remek, a villamos elindult a megállóból! - és felbukkan alatta a másik kettő is. De jaj! Valami visszahúzza a járművet, az alső két lámpa eltűnik, és csak a felső kettő pislog a távolban (a pislogást a süvítő szél okozza, nem ez lesz a kérdés)...

Mi történhetett? Az udvarias éjszakai villamosvezető visszatolatott egy elkésett utasért? A jeges sínen megcsúsztak a villamos kerekei? A Mester-utcai kocsmában tanyázó Fanyűvő meglasszózta a villamos utolsó kocsiját? Vagy esetleg a Boráros-tér alatt rejtőző fekete lyuk téridő-görbítő hatása...?

De nincs idő töprengeni, a villamos ismét nekirugaszkodik, a két lámpa megemelkedik, megjelenik az alsó kettő is - de mint egy katasztrofális rakétakilövés, az akció most sem sikerül, a villamos visszacsúszik kétlámpás Boráros-téri nyugalmi helyzetébe.

És - úgysem fogja senki sem elhinni - a következő öt percben ez az elrugaszkodás-visszacsusszanás ciklus még kétszer megismétlődik!. Valami nagyon nem akarja elengedni a pesti megállóból ezt a villamost (először egy freudi elütéssel "villamos" helyett "visszamost" gépeltem, nagyon helyesen...) Ez csakis a Boráros-téri fekete lyuk lehet, a többi feltételezett kiváltó ok nem lenne ilyen kitartó...

Míg végül az ötödik próbálkozás sikeres: a két lámpából négy lesz, ezek folyamatosan emelkednek a híd közepéig, és más itt is van a budai oldalon a villamos. Látszólag ép, nem látszik rajta a téridő görbületével folytatott heroikus harc nyoma.

A hazaút már nélkülözi a kalandokat. A kérdés viszont az: merjek-e reggel a Boráros-téren át utazva bejönni az egyetemre, vagy engem is elnyeléssel fenyeget az ott rejtőző fekete lyuk? Lehet, hogy én épp azt az egy villamost láttam, amelyiknek sikerült kimásznia, de hány tűnhetett el a lyukban nyomtalanul....

Segítsetek!

dgy

[mmormota]

Meleg időben a híd hosszabb a hőtágulás miatt, ezért púposabb. Így a villamos közelebb van mikor egyáltalán megjelenik, aztán ahogy kibukkan már végig látszik az alsó lámpa. Az esetleges lokális kisebb hegy-völgyeket elfedi, dominálja az egész hídra kiterjedő közép emelkedés.

Télen a híd laposabb, a villamos még távolabb van mikor először látni lehet az alsó lámpákat. De pont határeset, a lokális kisebb görbületek (tartó szerkezet egyenetlenségei) hatása jelentősebb, nem fedi el a nagyobb globális görbület mint melegben, mikor az egész híd sokkal púposabb. Így az alsó lámpa néha látszik ha lokális hegyen, máskor meg nem ha lokális völgyben van.

[srudolf]

Agyafúrt.
A két állomás között van kb.5oo méter. A leírás egyik mondatában ezt a távot a villamos 1,5 perc alatt kéne megtegye, ami 5,5 m/s sebesség (nyáron).
Egy másik mondatban 5 percről beszél, ami 1,6 m/s sebesség- ami elég szigorú sebességkorlát.
A hídon van három medernyílás és két partnyílás. Az összesen 5 nyílás.
Mivel az alsó íves tartók egy darabból vannak, a nyílások között a híd nagy hidegben lehajlik (mindennel együtt, az útpálya is), melegben a hőtágulástól kiegyenesedik (igy van tervezve). Ezért látunk 5 ízben csak felső lámpákat. Amikor a villamos a hídpillérekhez ér, akkor látjuk az alsó lámpákat is.

Végigondoltam, de nem jó amit irtam.
A hideg miatt, a rácsos tartó kb. 15 cm ereszkedik meg a közepén (15o méteres nyílásnál), 6o celziusz fokos hőmérsékletkülömbségnél (-2o...+4ofok).
Nem tudom, hogy viselkedik az útpálya vasbeton lemeze, valamint az alatta levő vasbeton gerenda sor a hőmérsékletre (de ezek sokkal rövidebbek, mind a rácsos tartó, azaz a hőtágulásuk is kisebb).

[api]

Annak idején szintén sokat vártam a villamosra abban a megállóban esténként, és én is a híd túlsó oldaláról érkező fényekből tudtam előre mikor várható. De néha akkor is csalókák voltak, amennyire emlékszem, a villamos felső vezetéke csillant meg először, emelkedni látszó visszavert fénypontként, de sajnos nagyon hasonló jelenséget produkáltak a híd feljáróján közlekedő autók fényszórói is.

[dgy]

mmormota jól gondolkodott, amikor a híd görbülése körül keresgélt. Azt viszont ne gondoljuk, hogy a pillérek miatt szinuszossá hajlik a híd, annyira, hogy a villamos fel-le bújócskázhatna...

Nagyon egyszerű dolog történt: autók haladtak át a hídon. Ettől egy kicsit lelapult. Éppen annyira, hogy a túlsó villamosmegállót megvilágító első oszloplámpák mögött - azaz alatt - megjelent a második pár lámpa is: a hidegbe meredő szemmel ezt nézten a villamos homloklámpájának. Aztán az autók elmentek, a híd visszarugózott, közepe megemelkedett, ezért az alsó (azaz hátsó) két lámpa eltűnt. És ez többször megismétlődött. Az egész eseménysorozat alatt egyáltalán nem volt villamos a megállóban, az csak később érkezett. Nem csoda, hogy annyit kellett rá várni...

Tanulság: vonjátok le ti! És persze azt is mondja meg valaki, hogy mi köze az egésznek a kvantumelmélet mérési problematikájához!

dgy

[G.Á]