Én arra gondolok, hogy a Holdunk pont ezt csinálja, hiszen van egy kis billegése (libráció). Mivel nincs forgástengelye, és mindig ugyan azt a részét mutatja felénk,
ezért az "északi" meg "déli" pólusokat szabadon kiválaszthatjuk, nem kell fent, vagy lent lennie. Lehet pont úgy, ahogy Rigel leírta, 45 fokban megdöntve.
Így egy szélességi körön van egy olyan város, ami pont a Föld felé néz, és van egy város, ahonnan a Földet érintőben látjuk.
Amikor a Hold egy kicsit elbillen, akkor a "lenti" városban rövid időre van egy kis fény, amikor visszabillen, akkor sötétség van. A másik városban pedig nem delel állandóan a nap a zeniten, csak akkor, amikor a tengely kibillenésének a maximuma van. Így ezt a billegést nevezhetjük egy "napnak".
Nekem csak annyi gondom van, hogy ebben a megoldásban a "nap" meg a "delelés" teljesen szubjektíven meghozott fogalmak, mivel az egy "napot" a tengely körüli forgással
definiáljuk, ez a bolygó meg a tengelye körül nem forog. (tudom, sziderikus meg szinodikus, de ezt az infót a kiírás tartalmazta) Csak billeg. Így viszont akármennyi lehet egy év. Lehet a csillag körüli keringési idő 1 földi nap, de lehet 1000 is. Csak a libráció sebességétől függ a napkelte, napnyugta a vagy a nap "delelése".
