Ekvatoriális koordináta-rendszerek.

[Voyager]

Van egy ekvatoriális mechanikám és már régóta fúrja az oldalamat, hogy nem tudom használni. Szerintem a tavaszponttal lesz a problémám. A tavaszpont az égi egyenlítő és az ekliptika egyik metszéspontja. Az égi egyenlítő a földi egyenlítő kiterjesztése az égboltra, az ekliptika pedig a Nap látszólagos mozgásának síkja. Elviekben mind a kettő állandó (rövid időintervallumra szorítkozva). A kettes ekvatoriális rendszerben van a deklináció, amit az égi egyenlítő síkjától mérünk fokban. Ez így időtől és helytől független. Helytől független alapjáraton, mert geocentrikus rendszer (legalábbis erre a fajtára gondolok, ha jól tudom van topocentrikus is belőle) és időtől is, hiszen mivel a rendszer harmadik iránya a Föld forgástengelyével párhuzamos, így a csillagok az éjszaka során ugyanabban a deklinációban "köröznek". A másik koordinátája a rektaszcenzió, amit a tavaszponttól mérünk óramutató járásával megegyező irányban. Ha jól tudom ez is időtől független. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a tavaszpont pont úgy mozog az égen, mint bármelyik másik csillag, hiszen ekkor velük mozog, a tőlük való szögtávolság állandó. Ez pedig azt jelentené, hogy az ekliptika síkja nem állandó, de elvileg az. Hol a hiba? Ha a rektaszcenzió nem időtől független, akkor miért jobb a kettes ekvatoriális az egyes ekvatoriálisnál, hiszen ott épp azt akartuk kijavítani, hogy az óraszög időtől függő dolog, így nem általános vonatkoztatási rendszer.

[Voyager]

Üdv!

Köszönöm szépen, így tényleg logikus a dolog. Ezek szerint, ha ráállunk a sarkcsillagra és megnézzük az ő koordinátáit, onnantól bármelyik másik objektum pozícióját be tudjuk lőni, ha kiszámítjuk a koordináták differenciáját és annyival tekergetjük a távcsövet, ha jól értem. Igazából itt a fő kérdésem a koordináta-rendszerrel kapcsolatos, azt a látszólagos ellentmondást szeretném megérteni.

[Voyager]

[Usrin]

Az égi tájékozódás szempontjából tényleg könnyebb úgy elképzelni a helyzetet, hogy az égbolt forog a Föld körül. Az égi egyenlítő és az ekliptika is az égboltra rögzített vonalak, úgyhogy vele együtt forognak. Az égi egyenlítő síkja merőleges a forgástengelyre, emiatt ez a sík nem változtatja a térbeli helyzetét. De ha a sík egy kitüntetett pontját, pl. a tavaszpontot (aminek a rektaszcenziója definíció szerint 0) nézed, az körbe-körbe jár.

Emiatt egy ekvatoriális mechanika "RA" skáláján a számok valójában nem a rektaszcenziót (vagyis egy égitest égbolthoz rögzített koordinátáját), hanem az óraszöget (az ugyanilyen helyzetű, de Földhöz rögzített koordinátarendszerben vett koordinátát) mutatják.