Nekem van néhány idevágó kérdésem, az sem kizárt, hogy meg is tudom fogalmazni.
Van ez a kísérlet:
http://arxiv.org/pdf/quant-ph/0106078v1.pdf
Ez valamivel egyszerűbb, mint a Kim-féle, ezért szerintem érdemesebb ezen "gyakorolni".
Kérdéseim:
1) Egy interferencia minta általában a kioltási pontokon nulla, ezeknél nem. Mi ennek az oka?
2) Egy egyrés kísérletben legyen a maximális intenzitás I, ilyenkor haranggörbe látszik. Ha megnyitok még egy rést, akkor interferencia lesz, ennek a maximális intenzitása tudtommal I = 4*I. Az aktuális kísérletben melyikút információval tulajdonképpen két egyrés kísérlet eredménye látszik, melynek maximális intenzitása I < 2*I, hiszen a két haranggörbe nem esik pont egybe (csak majdnem). Amikor a radírt használom, akkor ez alatt a görbe alatt kiválasztom a megfelelő fotonokat, amelyek párjai átjutottak a Dp előtti polarizátoron. Ekkor persze lefeleződött a fotonszám és Ds-ben látható az interferencia. Ez a minta értelemszerűen az I-hoz tartozó görbe "részhalmaza" és emiatt az erre adódó I interferenciacsúcs biztosan kisebb lehet csak, mint I. Nade a lefelezett fotonszámot és a négyszeres interferenciacsúcsot (melyek elvileg elérhetők) figyelembe véve I = I/2*4 és így I > I, ami viszont nem lehetséges. Pici az eltérés, talán az egyrés kontra kétrés csúcsintenzitására vonatkozó 4*I csak egy közelítés? Vagy más oka van ennek? Hol a hiba? Milyen képlettel számoljam ki az elvileg lehetséges maximális intenzitásokat?
3) A két interferencia minta (amelyek összege kiadja Ds összes adatát) közötti elcsúszás nyilván a BBO-ból kilépő fotonok véletlenszerű polarizáltságából adódik. Pontosabban a polárszűrő miatt ezek beállnak 90 fok különbségre... Hogyan lehetne kiszámolni az adott interferencia mintát? Tud valaki a kísérletre használható képleteket adni?
Remélem érthető. Ha néhol nem világos, akkor az csak az interferencia miatt lehet muhaha...
