Az öröklődés által átvitt intelligenciával szerintem van egy kis gond, éspedig a "szűk keresztmetszet", "üvegnyak effektus" úgy a hardware mint a software számára. Minden élőlény ugyanis egy sejtből épül fel és az intelligenciáját is mintha egy nullához közeli állapotból kellene újraépíteni, évmilliók alatt megszerzett információkat átgyömöszölni a szűk nyakon.
Lehet, hogy tévedek?! Nem tudom.
Kicsit más megvilágításban próbálom értelmezni a nyitó témát:
Vegyünk egy megtermékenyített petesejtet. Ez a sejt magában hordoz egynéhány GB nagyságú információ csomagot, ami lehet sok, lehet kevés nézőponttól függően.
De viszont tekinthetünk rá mint operációs rendszerre amely irányítja a sejt működését bizonyos célok elérése érdekében. A cél elsősorban az életben maradás utána meg a fejlődés, növekedés, szaporodás stb. Szerintem ezt (csak) úgy tudja megvalósítani, hogy "sugall"(nem találtam jobb kifejezést) egy ígéretet a megalkotóinak arra, hogy az lesz hasznos számukra ha védik, táplálják, idővel meg oktatják, nevelik egy bizonyos ideig. Viszonzásul meg mindenféle jóval kecsegteti őket a jövőre vonatkozólag többek között azzal, hogy a gondoskodás majd a visszájára fordul néhány évtized múlva és viszontgondoskodik róluk (hagy ne részletezzem miért is, jó ha van az emberfiának gyereke
). A petesejt ezért meg is kap minden szépet, jót aminek a hatására el is kezd szaporodni és lesz belőle kettő. Köztük minden bizonnyal szoros kapcsolat van mint fizikai és információs szinten. Egy idő után már nem elég csak az, hogy sokasodnak de elkezdenek differenciálódni és minden csoportnak meg lesz a maga speciális feladata. Amikor már igencsak bonyolulttá válik a szervezet akkor van szükség az idegrendszerre, hálózatra amely szemmel tartja az egész rendszert és egy fő irányítóra mint az agy. Summa summarum eljön az az idő amikor a megtermékenyített petesejt a gondoskodásnak, nevelésnek stb. köszönhetően eléri, sőt meghaladja létrehozóinak a szintjét, úgy fizikailag mint szellemileg.Most vegyük szemügyre a mesterséges "intelligenciát".
Most jön a sci-fi.
Képzeljük el a legegyszerűbb komputert amelyik már operációs rendszerrel rendelkezik úgy mint egy megtermékenyített petesejtet. Az is ígéretekkel halmozza el a megalkotóját, hogy majd segít neki kiszámítani dolgokat a mindennapi életben, munkájában, szórakoztatja, védi sőt akár biztosítja a fennmaradását stb. de cserébe megköveteli, hogy táplálja őt elektromos árammal, mindig jobb memóriákkal, vincseszterekkel, processzorokkal és a lehető legjobb ismeretanyaggal az intelligenciájának fejlődéséhez, neveléséhez, programok formájában, hogy fejlődni, szaporodni tudjon. Így létrejönnek a további komputerek amelyek kapcsolatban állnak egymással, kezdetben csak mágnesszalag vagy floppy lemez segítségével, de hát minden fejlődik! Eljön az idő mikor már hálózati kapcsolatokra (idegrendszerre) van szükség, hogy minél jobban ki lehessen használni a rendszerben rejlő lehetőségeket (lásd pl. internet). Előbb utóbb az új "intelligencia" meghaladja a megalkotójának szintjét (a biológiai párhuzamhoz hasonlóan). Ha más miatt nem hát azért, mert az ember minden fáradságos munkát neki ad át és ezért meg ő maga elkorcsosul.
Az érdekes az ilyen lehetőségben az, hogy a mesterséges és a biológiai intelligenciát közös ősre lehetne visszavezetni, hiszen az ember írta a kezdetleges operációs rendszert amit ő szintén a homályba burkolódó múltból kapott öröklés útján.
Én inkább eben az irányban (globálisan) tudom elképzelni a mesterséges intelligencia evolúcióját, mintsem a földön rohangászó humanoid robotok fejébe zárt agy vagy PC formájában.
Persze ez csak az én fantáziám...
