Lőrinc transzformáció

[srudolf]

Tudom...tudom...
Utánna kell nézzek rendesen a geometriának, főleg az affin tereknek, mert sohasem tanultam róla, talán nem is volt tananyag az egyetemen akkoriban (még a mateken sem).
Nem emlékeszem, hogy olyan algebra kúrzuson részt vettem volna, ahol testekről, gyűrűkről, sokaságokról szó lett volna, meg R értelmezett dolgokról. Egy idős, de nagyon jó geometria tanárunk volt az egyetemen, szépen rajzolt a táblára, abból sokminden megmaradt. Tisztán képletekkel is levezetett mindent, de csak max. 3d-ben és csak euklédeszi térben. Szóval nincs mire építeni az axiomatikus geometriát.
A mátrixokat sokat forgattuk annak idején, és Dgy ajánlott egy nagyon jó könyvet, amit meg is szereztem elektronikus formátumban. Azokkal jobban állok.

Nade,
Ha jól értem, a téridő egy statikus- abszólút valami, pontok halmaza, amiből akkor lehet képezni egy vektorteret, ha meghatározunk egy origót és legalább egy pontnak a távolságát az origótól. A bázis és a koordináta fogalmat most értettem meg rendesen, de kell még egy csomó gyakorlat, hogy összekössem az algebrával.

[srudolf]

Kaptam egy jó geometria könyvet.
Ezt- http://www.math.elte.hu/~mg/tamop/geometria.pdf

Atrágtam kb. az első harmic oldalt, de kezd bedúrvulni.

Írta valahól Dgy, hogy a Minkowski térben a hosszmérés és a szögmérés is hiperbolikus. A Boyai -Lobacsevszki geometriában a hosszmérés hiberbolikus, de a szögmérérés euklidészi.
Erről jöhetne két modat magyarázat, ha majd lesz időd.
De lehet, hogy megkapom a választ ebben a könyvben.

[dgy]

[srudolf]

Köszi.

[G.Á]

Meglehet hogy tényleg összekevertem az itt elhangzottakat azzal a levezetéssel, amikor viszonylag egyszerűen belátjuk hogy a transzformációk vagy Lorentz-; vagy Galilei transzformációk kell hogy legyenek.

Mindezekmellett valóban le lehet vezetni egy olyan elektrodinamikát, amely Galilei-invariáns, és emlékeim szerint olyan nagyon nem is különböznének a Maxwell-egyenletek. Ha jól emlékszem egyetlen tagban lenne különbség, ennek a jelenléte pedig egyszerűen demonstrálható kísérletileg.

Természetesen ez 3+1 dimenzióban igaz, bár meg lehet csinálni 1+1 esetre is.
Másrészről, bár ez a feladat 1+1 dimenziós (és nyilván itt is megragadható a lényeg ), de most én hirtelen nem látom hogy hol van a gond többdimenzióra általánosítással.
Persze az is lehet hogy tévedek, vagy hogy már itt ki van fejtve.

Mindenesetre mostantól december elejéig-közepéig nagyon alacsony intenzitással fogok tudni részt venni az eszmecserében.