Szerző: dgy » 2014.06.09. 01:45
A természetben egyetlen erősítő elv működik: a pozitív visszacsatolás. Ez azonban exponenciálisan növekvő, így a rendszert leromboló erősítéshez vezethet. Ezért a technikai rendszerekben mindig kombinálni kell a pozitív visszacsatolást a negatívval, hogy korlátozzuk a mennyiségek növekedését. Ez csak nemlineáris egyenletekkel leírható szabályozási mechanizmussal lehetséges. Így a gyakorlati erősítő berendezések nem egyszerűen nagyítanak, hanem többé-kevésbé torzítanak is. Ügyes mérnöki tervezéssel el lehet érni, hogy az erősíteni kívánt jel frekvencia- és amplitudó-karakterisztikája az erősítő jelleggörbéjének majdnem lineáris szakaszára essen, így kicsi legyen a torzítás. A fentiek persze csak akkor érdekesek, ha "erősítésen" egy meglevő jelenség méretének, intenzításának, energiájának arányos növelését értjük. Ha nem ragaszkodunk az arányossághoz, más visszacsatolt nemlineáris rendszer is megfelel.
A természetben a stabil objetumok (pl csillagok) tartós létezése mindig negatív visszacsatoláson alapul. Ha az "erősítés" jut túlsúlyba, a rendszer megszalad, és a csillagászok gyönyörködhetnek a szuper- és hipernovákban.
Ajánlott irodalom: Albert Ducrocq: Az anyag regénye, Kossuth kiadó, 1965 - Az Univerzum kialakulásának kibernetikai, szabályozáselméleti személetű áttekintése. A tényanyag részben elavult, de a kibernetikai fejtegetések ma is változatlanul érvényesek és érdekesek. Folytatása: Az élet regénye, illetve Az ember regénye.
dgy