Kapcsolódik a pár hozzászólással ezelőtti kérdéskörhöz, Univerzum mérete, sugara, hol van most a legtávolabbi galaxis...
"Ugyanakkor az áltrel matematikáján belül mindhárom modellben fellép egy mennyiség (az ún skálatényező), amely leírja az Univerzum tágulását, a világ geometriájának időbeli változását (és ezzel a galaxisok távolodását is). Ez a paraméter a zárt világ esetében megfeleltethető a "lufi sugarának", de érvényes a másik két modellben is. Ennek a skálaparaméternek az időbeli változását szokták lerajzolni a háromféle Fridman-modell ismertetésekor, ennek a függvénynek a felfelé kanyarodása reprezentálja le azt a kb tíz éves felfedezést, hogy az Univerzum gyorsulva tágul stb... Ez lenne tehát a Világ sugara? Korántsem: ez a skálatényező ugyanis csak egy önkényes szorzófaktor erejéig van meghatározva. Mondhatom tehát, hogy "az Univerzum sugara" ma épp kétszer akkora, mint hatmilliárd évvel ezelőtt, de azt nem mondhatom, hogy e paraméter mai értéke épp negyvenkét-milliárd fényév - az utóbbi helyett ugyanolyan joggal mondhatnék két kilométert is, matematikailag a két állítás egyenrangú (lévén mindkettő önkényes). Ez a skálatényező sem lehet tehát a Világ sugara.
A másik értelmezés "a belátható Világegyetem sugarát" akarja meghatározni. A kiindulás az, hogy az Univerzum véges idővel ezelőtt keletkezett, ezért azóta a fény csak véges utat tehetett meg. Túlságosan messzire tehát nem láthatunk. Az így kapott "horizont" vagy "világsugár" fényévben kifejezve első látásra megegyezik az Univerzum évben kifejezett korával, azaz a mai mérések szerint 13,7 milliárd fényév. Egyes szerzők ezt még megspékelik azzal a jónak látszó gondolatmenettel, hogy a 13 milliárd fényévre látott galaxisok fénye 13 milliárd évvel ezelőtt indult el, ezek tehát ebben az ősidőben voltak ilyen messze, azóta még inkább távolodtak - számítsuk ki tehát, hogy "most" hol vannak, így megkapjuk a Világegyetem "mai sugarát". (Innen származnak az utóbbi időben elterjedt 43 milliárd fényéves adatok: egy teljesen hibás spekulációból. Még ha 42 lenne...

Mindezek a spekulációk reménytelenül euklidesziek, feltételezik és felhasználják a majom őseink által a sík szavannán tapasztalt, majd később axiómákba foglalt euklideszi geometria mindig és mindenütt való érvényességét. Holott Einstein óta tudjuk (és a modern mérések megerősítették), hogy a téridő geometriája nemeuklideszi. Agyunk beidegződései persze továbbra is a régi, megszokott, köznapi geometriát követik - de épp ennek kicselezésére talált ki az emberiség egy kollektív kognitív szervet, amely segít túlemelkedni az egyes emberi agyak beépített szemléleti korlátain. E szerv neve: matematika.
A görbült téridőben egyszerűen nincs értelme kozmikus távolságokban alkalmazni a "távolság" és "sebesség" fogalmakat. Nem mondhatom azt (jó, persze mondhatom, de tudnom kell, hogy teljesen önkényes lesz), hogy egy adott távoli galaxis "most" pontosan milyen messze van tőlem, és milyen sebességgel mozog (a görbült téridőben a "most" fogalmának használata is önkényes). Mindezt igen részletesen, több cikkben leírtam már a másik topikban.
Összefoglalva: "az Univerzum sugara" fogalomnak semmiféleképpen sem adhatunk tisztességes, a tudományos tényeknek és a hétköznapi szemléletnek is megfelelő értelmet. Megoldás: az ilyen fogalmat egyáltalán nem kell használni. Az Univerzumnak úgyis mindegy, ő úgyis olyan, amilyen, mi meg boldogabbak és kevésbé frusztráltak leszünk e zavaros fogalom nélkül.
dgy"
banz.