Egy laikus kérdés ami,foglalkoztat

[dgy]

[=^.^=]

Köszönöm a választ, kiderült belőle, amit akartam!

[kristof weaver]

Mostanában volt egy kutatás ami úgy zárult,hogy továbbra sem magyarázhatjuk az antianyag hiányát a világegyetemben részecskék és antirészecskék különböző tulajdonságaival, annak kozmológiai oka van.Ezzel kapcsolatban eszemben jutott,hogy a LIGO-detektálásoknál is komolyan felmerült,hogy létezhetnek ősi fekete lyukak(az ezeket létrehozó folyamat alapjaiban különbözik a már kialakult objektumokból létrejövő fekete lyukak keletkezésétől) és ilyen jelet foghattak,pár éve olvastam elméletiektől egy hipotézist,hogy párolgó ősi fekete lyukak lehetnek az antianyag fő forrásai galaxisunkban(szerintük az ősi (vagy primordiális) fekete lyukak "párolgása" a Hawking-sugárzás biztosítja az antianyag folyamatos termelődését). Ezekből kifolyólag érdeklődnék,hogy ha jól tudom,az Ősrobbanás kezdetén,miután az elektromágneses és a gyenge erők különváltak kezdődött a részecskék kora,ahol még az antianyag nagy mennyiségben jelen volt,majd az anyag és az antianyag annihilál és megkezdődik a nukleoszintézis kora ahol már antianyag alig.Kérdésem az lenne,hogy a részecskék kora alatt feltételezhetünk-e olyat,hogy már ilyen korai szakaszban is megjelenhettek ősi fekete lyukak és azokba véletlenszerűen több antianyag"hullott" és ezután jött az annihiláció és emiatt van az anyag-antianyag aszimmetria?

[dgy]

Nagyságrendi különbségekről van szó!

A galaxisban jelenleg nagyon kevés antianyag van, de valamennyi azért akad. Ennek forrása lehet a forgó fekete lyukak közelében végbemenő Penrose-folyamat (ami nem tévesztendő össze a Hawking-sugárzással, mert az elektromágneses sugárzást termel). Persze eközben ugyanannyi anyag is keletkezik, mint antianyag, de ez senkinek fel nem tűnik a rengeteg anyag hátterében.

A kozmológiai probléma más nagységrendű. Az elmélet szerint kezdetben ugyanannyi anyag volt, mint antianyag, és az utóbbi lényegében teljesen eltűnt. Semmiféle olyan folyamatot nem ismerünk (és elképzelni is nehezen lehet), amelynek folyamán a már létező ősi fekete lyukak felzabálják az antianyagot, az anyagot meg nem. Ez olyan jellegű aszimmetriát kívánna meg a fizikai törvényekben és a gravitáció elméletében, ami nagyobb elméleti problémákat okozna, mint amit meg szeretnénk magyarázni.

Más oka is van annak, hogy nem szeretjük az ilyen jellegű magyarázatokat. Az ősi antianyag ugyanis nem tűnt el teljesen, ma is itt van közöttünk. Az ősi anyaggal szétsugározva létrehozta azt az elektromágneses sugárzást, ami jelenleg kozmikus háttérsugárzás formájában tölti be az univerzumot. Ha az antianyag eltűnt volna a fekete lyukakban, sokkal több lenne az anyag, és kevesebb a háttérsugárzás.

A probléma tehát abban áll, azt kellene elméletileg megmagyarázni, miért volt hajdan egy picivel (kb résszel) több anyag, mint antianyag, mi a fizikai oka ennek az aszimmetriának. Ez a kis felesleg maradt meg anyag formájában a szétsugárzás után. Ezt az arányt a kozmikus barionsűrűség és a háttérsugárzás fotonjai számsűrűségének arányából tudjuk kikövetkeztetni.

Az itt-ott előforduló ősi fekete lyukak ezt az arányt sem tudják megmagyarázni - hogy tudnillik ők egy picivel több antianyagot nyeltek el, mint anyagot. Miért pont antianyagot? Inkább azt várnánk, hogy az egyik fekete lyuk kicsit több anyagot eszik, a másik kicsit több antianyagot, és ezek az eltérések kiegyenlítik egymást.

dgy

[kristof weaver]

Tehát ezt téves feltételezés.Köszönöm szépen válaszod,hogy ismét segítettél az értelmezésbe.

[dgy]

Fogalmazzunk pontosan. Nem az elektromos töltés, hanem a térerősség, nem az energia, hanem az energiasűrűség végtelen a nulla sugarú töltés "felszínén" (mellékesen a térben eloszlott összenergia is végtelen).

A kérdésnek máig nincs "feloldása", bár sokan próbálkoztak. Lásd Feynman 5. és 6. kötet.

A QED trükközik a töltés "renormálásával", ám ez nem tekinthető fizikai magyarázatnak.

dgy

[G.Á]

A fentit kiegészíteném annyival, hogy egy lehetséges fizikai magyarázat az ú.n. vákumpolarizáció jelensége lehetne, amely elvileg elsimíthatja a divergenciát okozó szingularitást.
Ugyanakkor ez pillanatnyilag tisztán elméleti számításokból jön ki, kísérletileg még nem figyelték meg.

[api]

[api]

[dgy]

Ha az ember a Nagy Kérdésekkel (pl: mi a tér?) akar foglalkozni akkor ELŐBB el kell olvasni a Feynmant, alaposan meg kell emészteni, aztán érdemes töprengeni és kérdezősködni. Feynman sorozata nem az öregkori tejbepapihoz való, hanem a gyerekkorihoz. Nem a vég, hanem a kezdet a fizika tanulmányozásában.

dgy