Egyezőségek De miért?

[LaCi]

Üdvözletem Mindekinek,
előre is elnézés kérek a sok amatőr kérdésért, de már évek óta foglalkoztatnak és sajnos még nem sikerült válaszokat kapnom.

- Feltűnt az már valakinek, hogy a gravitációs idődilatáció nagysága megegyezik az adott helyhez tartozó 2. kozmikus sebességből adódó idődilatációval?
- Továbbá az, hogy gravitációs térben a 2. kozmikus sebesség magasság szerinti különbsége pont az adott helyen mért g gyorsulást adja?
- Valamint egy fekete lyuk körül lévő eseményhorizont (Schwarzschild sugár) pont ott helyezkedik el ahol a 2. kozmikus sebesség számított értéke a fénysebesség?

Létezik olyan gravitációs elmélet, miszerint magát a gravitációt egyfajta gyorsuló áramlás okozza?
A gravitációs erő pedig nem más mint valamiféle tehetetlenségi erő?
(Áramló abszolút tér, téridő...)

Felvetődött már valahol, hogy a Michelson-Morley-kísérlet azért nem mutatott ki az abszolút térhez (éterhez) viszonyított sebességet, mert a Föld felszínén vízszintesen végezték?
Ugyanezt a kísérletet elvégezték már valaha függőlegesen? (milyen eredménnyel?)
Esetleg egy Föld körüli pályán keringő űrhajóban mindhárom tengelyre? (mi volt az eredmény?)

Végeztek már olyan kísérletet, hogy a Föld középpontja felé kilőtt vk2 sebességű lövedékben hogyan telik az idő? (milyen eredménnyel?)
(Sejtésem az lenne, hogy ebben az esetben fog a lehető leggyorsabban telni az idő, minden más esetben (v1, v2 ahol v1 < vk2 < v2) az idő lassul...)
Az általános relativitáselmélet mit mond erről?

Tudtok ebben segítséget nyújtani?
Köszönöm.

[G.Á]

[LaCi]

[G.Á]

Most annyit tettél, hogy leírtad a második kozmikus sebesség definícióját. Nyilván nem csoda hogy az jön ki végeredménynek.

Ennek a magasság szerinti különbsége infinitézimális esetben:
.
Ez nem a gravitációs gyorsulással lesz egyenlő.

[dgy]

Az integrálásos számolásban van két előjelhiba, és hiányzik a számítás végén az integrációs állandó.

Tehát amíg az integrálás előtti infinitézimális egyenlőségek (egy előjel erejéig) helyesek, az integrálás utáni egyenlőség már nem igaz, csak speciális esetben.

Ez a speciális eset épp az integrációs állandó nulla voltát követeli meg, és pont ez a szökési sebesség definíciója.

Így nem csoda, hogy a hibás számolás elvezet a szökési sebesség képletéhez.

dgy