Dávid Gyula kérdések

[Zsolt68]

Na jó kis vitát kerekítettetek ebből a kérdésből. Ráadásul teljesen elkanyarodtatok attól, amire rá akartam világítani.
Sajnos nem tanultam dramaturgiát meg korreográfiát (bár a regények szerzői és a forgatókönyv írók előnyösebb helyzetben vannak).
Amikor emberekkel kommunikálunk, akiknek a képzettsége és beállítottsága eltérő, egy téma felvetésénél egyáltalán nem biztos, hogy milyen reakciókat kapunk.

Hiába mondjátok, hogy vasvillával összedobált kérdések. Szerintem a mester nagyon is jól érti, hogy mire gondoltam.
Nekem pedig minden idegszálam kézzel-lábbal tiltakozik megtanulni olyan elméleteket, amiről a legelső dolog amit a tanár elmond az, hogy a kvantumfizika szükségszerűen érthetetlen. Ugyanakkor megértem, hogy a többség számára követendő a "járt utat a járatlanért" logikája. Mégis néha szükség van arra, hogy egyesek letérjenek a járt útról, és új utakat keressenek. A nagy felfedezők gyakran az életüket kockáztatták, miközben a többség kinevette őket.

Az egyik dolog amivel próbálkozok, az elektromos töltés magyarázata. Ez egy lokálisan megmaradó mennyiség. (Susskind úgy mondta: ha egy adott töltés eltűnne itt, és megjelenne nagy távolságban, akkor talán fel sem fedeztük volna a töltés megmaradásának törvényét.) Másrészt a maradó mennyiségeket szimmetriákból szokták levezetni. Például a mozgásmennyiség megmaradása a transzlációs szimmetriából következik. A perdület megmaradása pedig a forgatási szimmetriából. Nyilván üres térben érvényes, amikor a vizsgált rendszer állapotjellemzőit külső erők nem befolyásolják.
A próbálkozásom lényege részben arra épít, hogy az elektront már nem tekintjük matematikai pontnak. Talán feltételezheznénk, hogy van egy rejtett szabadsági fok, belső hullámfüggvény. És talán ennek a szimmetriája adja az elektromos töltés makroszkopikusan tapasztalt jelenségét. (A koppenhágai értelmezés szerint nincs rejtett paraméter. Szerintem meg az elektromos töltés a rejtett szabadsági fok.)
Itt azonban van egy probléma. Az elektron mindössze 511 keV. Viszont ha feltételezzük, hogy az elektronnak van valamiféle belső (hullám)struktúrája, a következő energia lépcső nagyságrendekkel az elektron tömege fölött van - különben már látnánk valamit. Igazi talány.

Mindegy. Hagyjuk inkább.

[api]

[G.Á]

[=^.^=]

[dgy]

[persicsb]