Hogyan kérdezzünk?

[G.Á]

Mielőtt felteszünk valamilyen kérdést, érdemes végiggondolni hogy jól definiált-e, illetve hogy valóban arra az információra vonatkozik-e a kérdés, amire kiváncsiak vagytok.

Ha például fotonokról szeretnétek valamit kérdezni, akkor többnyire nem érdemes klasszikus fogalmakat használni.
Habár a klasszikus jelenségeket is elvileg visszakaphatjuk a kvantumfizika alapján, de ez általában nem egyszerűbb, hanem bonyolultabb (kivételek persze akadhatnak) mint a kvantumfizika.

A felmerülő kérdésekre akkor könnyű válaszolni, ha jól van megfogalmazva.
Ezt érthető módon éppen a laikusok nem képesek legtöbbször megtenni, és bár bizonyos esetekben "ki lehet találni" hogy mire is gondolt az illető, a gyakorlat azt mutatja hogy ha úgy válaszolunk, hogy alapvető fogalmi zavarok élnek benne, azzal nem tesszük számára világossá a dolgok állását.

A kérdések megfelelő feltevése, vagy az arra való rávezetés nem piszkálódás részünkről, hanem önmagában is fontos segítségnyújtás (oktatás), ami méltatlanul alul van értékelve.
A nyájas olvasó elhiheti, hogy a kérdések precíz feltevése éppúgy része a tanulásnak, mint a kutatásnak.
Nem csak a fizikában.

Fontos tisztázni azt is, -ha csak lehetőségetek van rá- hogy milyen modellen belül, vagyis milyen feltevések mellett, milyen körülmények között lejátszódó jelenségre vonatkozik a kérdés.


Ha például valaki azt kérdezi meg, hogy mi az oka annak hogy gekkó képes megállni egy függőleges falon, annak különböző szintű magyarázatai lehetnek.
A mechanika szintjén tökéletesen kielégítő magyarázat, hogy a gekkóra olyan erő(sűrűsége)k hatnak, amelynek függőeleges komponensei képesek ellensúlyozni a a gekkó súlyát. Az erőt persze bizonyos tulajdonságai alapján besorolhatjuk a tapadási súrlódási erők közé, de nem foglalkozunk a mélyebb okaival.
A termodinamika szintjén persze lehet ennek a hátterével foglalkozni, ebben a megközelítésben a gekkó lába és a fal között olyan kölcsönhatást feltételezhetünk -részletesebb vizsgálatok alapján a talpon lévő bizonyos nanostruktúráknak illetve ezek nagy relatív felületnek tulajdonítva- ami számottevő mélységű energiagödröt jelent a gekkó faltól való eltávolítása szempontjából.
Ha ennek az energiának a részleteiben akarunk elmerülni, akkor elkerülhetetlen hogy a molekuláris kölcsönhatásokkal megismerkedjünk, ami a kvantummechanika, elektrodinamika és statisztikus fizika gondolatai alapján érthető meg.

Természetesen a kérdések láncolatát mindig lehetne folytatni, de a pillanatnyi ismereteink végesek, ami azon túl van, az jelenleg a filotófia területére esik.

Mindenesetre ez talán rávilágít hogy miért lehet fontos rögzíteni hogy pontosan mire is vonatkozik a kérdésünk.

Végezetül, a természettudományos eredmények -akárcsak bármilyen logikai konstrukció, sőt maga a logika is- mindig bizonyos érvényességi keretek között fogadhatóak el.
Ez a kiváncsiságon és érdeklődésen kívül alázatra is kell hogy intse az embert.

[Macska Bonifác]

Szerintem:

Az egyik véglet, hogy babának nézzük a kérdezőt, és úgy döntünk hogy nem azt akarja tudni, amit megkérdezett.
A másik véglet a tudományos sznobság: adjunk a kérdésre teljesen precíz, lehetőleg használhathatatlan választ. (Például ha a kérdés szó szerint egy kicsit mást jelent, mint amire valószínűleg gondolhatott a kérdező.)

Szerintem a legjobb megtalálni a kettő között az “arany középutat”. Amely talán nem is középen van, hanem valahol máshol. Hasznos lehet visszakérdezni. Hasznos lehet a válaszban kitérni arra, hogy mi is az, amire éppen válaszolunk. Hasznos lehet minden használt fogalmat definiálni, vagy legalábbis megemlékezni arról, hogy éppen mit értünk alatta. Röviden kitérni a veszélyes részekre amelyek esetleges féreértésekre adhatnak okot. Satöbbi.

Úgy gondolom hogy a jó válaszadás egy képesség (szokták azt mondani hogy embertől függ, születni kell rá, akármi).
Szerintem gyakorlással fejleszthető. (Ahol gyakorlás alatt nem a “sokat csinálást” kell érteni, mert az rossz szokásokhoz vezethet.)

[Gombk.Ak]

Egyelőre ez az alfórum még kialakulás alatt van, addig a nem megfelelő topikokat összevonom, a későbbiekben minden nem szorosan a lényeghez tartozó hozzászólást figyelmeztetés nélkül törlök, vagy kérésre áthelyezek.

Még későbbiekben elképzelhető a GY.A.K. lezárása is, majd alakul valahogyan.

Egyelőre azt kérem hogy bizonyos, a fórumon sokszorosan tárgyalt kérdéseket gyűjtsetek össze linkekkel együtt, azokhoz lehet külön topikot nyitni.
Az egész alfórum a laikusoknak és újonnan érkezőknek szól.

Javaslatokat ebbe a topikba, vagy -ba kérem elhelyezni.

[G.Á]

Egyrészről a topiknyitó hozzászólásom itt szerintem bőven javításra szorul, de ezenfelül talán a következő témákra lehet szükség:

-Hogyan működik a természettudomány? (kísérletek és modellek szerepe, a tekintélyelvűség képzete, hipotézisek szerepe)
-A speciális relativitáselmélet leggyakoribb félreértései. (főleg linkgyűjtemény)
-Az általános relativitáselmélet leggyakoribb félreértései. (főleg linkgyűjtemény)
-A kvantumfizika leggyakoribb félreértései. (részben (?) linkgyűjtemény)

[G.Á]

Ez egy jó ötlet, köszönöm.
Meg is próbálom majd összegyűjteni a fórumon szereplő matematikai kérdéseket/válaszokat, de mivel eléggé szét vannak szórva, egyedül igen sokáig tarthat.