Kísérleti fizika

[Zsolt68]

[KovPityu]

Szerintem a folyamat indulásától mérni kell a mennyiséget (a szalagon lévő súlyt), majd a hiba felhalmozódása miatt időnként le kell üríteni és nullázni. Ez akár automatikus is lehet, ha a szalag súlya egy határérték alá csökken akkor üresnek tekinthető. Minden relatív súlynövekedés T mínusz akármennyi idejű töltést jelent, tehát a hozzákeverést csak simán késleltetni kell a futószalag sebességével arányosan. Legalábbis ahogy Móricka elképzeli.

[Zsolt68]

[KovPityu]

Nyilván attól függ hogy milyen pontosságot akarnak. Ha nincs adat, nincs miből kalkulálni. Vagy kalibrálnak időnként, vagy a selejtet kukázzák.
Maga a dolog nem tűnik azért vészesnek, nyilván kell a futószalag súly-idő függvénye és az adalékolás időfüggvénye a kalkulációhoz, ahol a mintavételezés adatait közvetlenül felhasználhatod akármilyen elcsúsztatással. Az üzembiztosság, kezelés meg alap PLC programozói feladat, csak fel kell készülnöd rá, hogy idővel egyre több és több feltételt kell majd beszúrnod az állapottábla végére. Bár minden mindennel összefügg, szerintem kezd a dolog kissé eltávolodni a kozmológiától.

[Zsolt68]

[KovPityu]

Talán ez segit: http://ertedmar.hu/cikkek/konvolucio

[G.Á]

Átlagolás műveletének az inverze valóban nem egyértelmű művelet, de szerintem itt most nem ilyesmire van szükséged.
Itt inkább a teljes súly differenciát kellene mérni, és késleltetve hozzáadni a megfelelő mennyiségű másik anyagot.

Viszont továbbra sem tudjuk hogy mi a cél, és milyen pontosság szükséges.
Utólagos számolásoknál hosszútávon talán jobb lenne ha a lapátolás egy irányítottan nyitható tartóba/rázószitába/valamibe menne, és már egyenletesen jutna a futószalagra.