Szerző: Zsolt68 » 2017.07.17. 15:00
Nehogy unatkozzatok, itt a következő kérdés: a mexikói kalap (sombrero)
Balra egy paraboloid látható az absztrakt vektortérben (field space). Megjegyzem, ez csak akkor lehetséges, ha a két különböző mező egymásba átalakulhat valamilyen módon. Például az elektrosztatikus és mágneses mező ilyen.
Kvázi üres térben a térerősség és az energia között négyzetes az összefüggés. Talán felesleges is magyarázni.
Amit nem értek, az a kép jobb felén látható. Mitől lenne ilyen a függvény? Ez már magyarázatot igényel...
Mc Seacow.png
Valahol pedig már láttam ilyet...
Félvezetőkben a sávszerkezet nézhet ki így.
Egyrészt függ az elektron haladási irányától, mert a kristályrácsban nem mindegy.
Másrészt a hullámszámtól bonyolult módon függhet az energia. Például világító diódát (ha jól emlékszem) csak olyan anyagból lehet készíteni, aminek a minimuma a 0 impulzushoz tartozik. A szilícium nem ilyen.
A másik példa a Gunn-dióda, amit a negatív meredekségű szakaszon nagyfrekvenciás erősítésre lehet használni. (Negatív ellenállás, persze csak kisjelű - azaz nagyfrekvenciás - viszonylatban.)
Az egyszerűbb esetekben (az Ehrenfest-tétel alapján) a kristályrács hatását úgy lehet figyelembe venni, mintha az elektron tömege megváltozna (effektív tömeg), vagyis a különböző kristályirányokban más és más lenne az elektron tömege.
McSeaCOW.png
De a lényeg, hogy a félvezető nem üres tér. Kell lennie ott valaminek, amitől a függvény eltér a négyzetestől.
Mármint az univerzumban, kint az űrben, a semmiben, a vákuumban, mindenütt.
Kell legyen valami, ami nem engedi a Higgs-bozont a 0 térerősség közelébe. (Égi kristályrácsot persze nem képzelnék.)
Azt mondanám, hogy kell még legyen egy ismeretlen részecske, ami nagyobb affinitással betölti a nulla energiájú szintet, és amiatt a Higgs nem lehet ugyanabban az állapotban. Csakhogy a bozonokra a Pauli-féle kizárási elv nem vonatkozik.