Szerző: api » 2015.04.24. 01:46
Az ilyen szómágiát ne nevezzük formális logikának. Ennek segítségével még a semmiről se lehet megtudni semmit. A végső kérdésekről pedig annál is kevesebbet. Aki ettől értékesebbre vágyik, jobban teszi, ha a konkrét valóság számtalan megnyilvánulásáról felhalmozott ismeretekből igyekszik megtanulni minél többet. Például arról a semmiről, ami fluktuál. Ezt el lehet kezdeni már az egyszerű kvantumos harmonikus oszcillátor vagy potenciáldoboz tanulmányozásával is. Így az ember elég hamar megtudja, hogy a vákuum egyáltalán nem azért fluktuál, mert a "formál logika" szerint az "igazi" semmi nem tud létezni. Aztán lassan megtanuljuk, hogy a vákuumfluktuáció meglehetősen összetett dolog, de egyáltalán nem annyira misztikus, mint ahogy az ismeretterjesztő könyvekből tűnik, sőt számtalanszor találkozunk vele a hétköznapi életben is. Például nagyon sok elektromágneses eszköz a vákuumfluktuáció virtuális fotonjaival működik, így a villanymotor, a transzformátor, vagy az áruházi lopásgátló érzékelője. A konstruktőrök ugyan másként nevezik, például közeltéri elektromágneses mezőnek, dipólmezőnek. A pozitron emissziós tomográf pedig virtuális pozitronok révén térképezi fel a testünket. Vagy, hogy még vadabbat mondjak: a közönséges állandó mágnes is virtuális fotonok révén hajlítja meg egy töltött részecske pályáját, még ha ezt nem is ezen a nyelven mondják el a középiskolában.
A világ kezdete előtti időkre vonatkozóan pedig ne akarjunk mondani semmit, különösen ne az energiamegmaradásról. Ez aligha sikerülhet. Ahol érvényes, ott viszont sokkal meghatározottabb, mérhetőbb, számolhatóbb értelemben igaz, mint, hogy "átalakulás van és lesz". Ezzel így nem sokra mennénk.