Mindenféle laikus kérdés

[tuloktulok]

A tudománytörténetben sok alapvető elv felismerése származott a nyers adatok elemzéséből. Ma (amennyire tudom) sok területen áll úgy a helyzet, hogy bizonyos kérdéseket csak számítógépes közelítésekkel tudunk megválaszolni. De pusztán nyers erővel és számítási kapacitással sok mindent nem lehet megoldani.
Például gondot jelentenek a sok tagból álló, pláne a kaotikus viselkedésre hajlamos rendszerek, vagy az áltrelben az anyag hat a térre-a tér befolyásolja az anyagot probléma. Úgy tudom a most még csak laborokban vizsgált és használt kvantumszámítógépeknek pont ezek a feladatok lesznek az erősségei.
Szerintetek, ha a q-számítógépek beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, akkor használhatók lesznek ezeknek a problémáknak a megoldásában? Egyáltalán milyen változást hozhatnak a mindennapi életbe?

[somogyib]

[tuloktulok]

Az egyik Kutatók éjszakáján egy kriptográfiáról szóló előadás után pont ezt kérdeztem meg az előadótól. Azaz, hogy a q-számítógépek csak mennyiségi változást hozhatnak-e, mert akkor nem 100 jegyű, hanem 300 jegyű prímekkel titkosítanak majd és nem változik semmi. Azt mondta (sajnos a nevére már nem emlékszem, pedig jó előadó is volt), hogy bár ez nem a kutatási területe, de legjobb tudomása szerint itt minőségi ugrásról lesz szó. Egy nagy kupac szuperpozícióban lévő qbit a végén valahogy kiköpi a megoldást!
Az egész téma amilyen érdekes, annyira ködös számomra. Azért is kérdezem a nagyérdeműt, hátha valaki tud valami pontosabbat!

[G.Á]

Nekem sem a szakterületem, de minőségi változás alatt legfeljebb azt tudom érteni, hogy léteznek olyan problémák amelyeknél a számításigény a mérettel exponenciálisan növekszik, míg kvantumszámítógépekkel szub-exponenciális növekedés is lehetővé válik.

Konkrétan vannak ilyen algoritmusok, de nem hiszem hogy létezik olyan probléma amit ne lehetne (még elvben sem) megoldani egy hagyományos számítógépen, kvantumszámítógépen viszont igen.

[Macska Bonifác]

[Serafina]

Egy hélium atomban elvileg két ellentétes spinű elektron lehet az azonos elektron héjon.
Az elektron az atommag körül nem mint egy bolygó kering, hanem egyszerre van mindenütt (a pályán).
Ez vonatkozik a vele azonos pályán keringő másik elektronra is.
Amennyiben egy érkező foton hatására gerjesztett állapotba kerül, akkor melyik elektron gerjesztődik?
1. véletlenszerűen az egyik?
2. a foton valamilyen tulajdonságától függ?
3. mindkettő?

[dgy]

Van húsz forintom a bankban. Átutalok neked tizet. Melyiket küldtem el, az első vagy a második tíz forintot?

A kérdésnek nincs értelme. Minden forint egyforma, sőt azonos. Meg lehet őket számolni, de nem lehet megkülönböztetni.

Akárcsak az elektronokat.

dgy

[Serafina]

[Serafina]

[Serafina]

Fénynek még elvileg van valami polarizáltsága is, de még mindig rejtély, hogy választ a két azonos, mindenhol jelenlévő elektron közül?
Mert végül is, az egyik elektron, egy magasabb pályára kerül.