magyar Wikipédia:
Az asztrofizikában és a kozmológiában az antrópikus elv (a görög anthropos után, jelentése "emberi") egy filozófiai gondolat, amely szerint a fizikai univerzum megfigyelhetőségének kompatibilisnek kell lennie egy őt megfigyelő tudatos élet létrejöttével.
Miért nevezzük elvnek, miért nem állítás, vagy sejtés, vagy gondolat?
Hogyan definiáljuk a megfigyelhetőséget? A megfigyelhetőség időben változhat?
angol Wikipédia:
The anthropic principle is the philosophical consideration that observations of the Universe must be compatible with the conscious and sapient life that observes it.
Az angol verzió nem megfigyelhetőségről, hanem megfigyelésekről beszél. A megfigyelés azonban megfigyelőt feltételez a megfigyelés időpontjában, és így triviálisnak tűnik az állítás. Vagy mit értünk kompatibilitáson?
Galántai:
Az erős antrópikus elv a fogalom megalkotója, Brandon Carter szerint azt mondja ki, hogy „az Univerzumnak (és így alapvető paramétereinek, melyektől függ) olyanoknak kell lenniük, hogy megengedik [az Univerzum létének] valamely fázisban megfigyelők megjelenését”. Ez több kérdést is felvet: többek között azt is, hogy valóban így van-e.
Univerzum alatt itt mit ért? Mivel “az” Univerzumról beszél, így gondolom arról az Univerzumról beszél, amiben mi is vagyunk, vagyis létezik benne intelligens élet, tehát az állítás szükségszerűen és nyilvánvalóan igaz, nem?
Fazekas László blogja:
A fizikai állandók, és úgy általában a fizika törvényei olyanok, amik kedveznek a földi élet megjelenésnek. Ez a tény elég erős ütőkártyának tűnik a kreacionisták kezében, akik szerint a világot valamiféle intelligens entitás (pl. Isten) tudatosan teremtette. A dolog azonban nem ilyen egyszerű, ugyanis a természettudományok “hívőinek” is van egy válasza erre a jelenségre, ez pedig az antropikus elv.
Az antropikus elv szerint a világ azért alkalmas arra, hogy kialakuljon benne az értelmes élet, mert ha nem így lenne, akkor nem lennének benne értelmes lények, hogy feltegyék ezt a kérdést.
Én is ezt a gondolatmenet verziót ismertem meg elsőként. Ebben a verzióban az elv válasz egy miért kérdésre. Az antrópikus elv kimondása annak az állításnak a kimondása, hogy az állítás kimondása feltételezi, hogy az állítást kimondhatjuk.
Ez egy kicsit furcsa önhivatkozásnak tűnik, miközben éppen ebből következően felszínesen trivialitásnak is tűnik. Ezért szokták ezt inkább a konzisztencia fogalmával megfogalmazni, mert úgy az önhivatkozást kissé elfedik nyelvi trükkel. Azt is érdemes megjegyezni, hogy ebben a verzióban szó sincsen finomhangolásról (bár a blog azzal indítja az egészet), csak kedvező feltételekről, de hogy az szűk tartomány vagy sem, és ha szűk, akkor milyen értelemben az lényegtelennek tűnik az elv szempontjából.
Marosán György:
A jelenségnek a megnevezésére (finomhangolás), majd – sokan ezen túllépve – magyarázatként hivatkoznak az ún. antropikus elvre. Az antropikus elv – S. Hawking megfogalmazásában – „azon elképzelés, amely szerint a Világegyetem azért olyan, amilyennek látjuk, mert ha más lenne, akkor nem létezhetnének benne olyan lények, akik képesek megfigyelni”. Az elvnek két eltérő következményű – az ún. erős és az ún. gyenge típusú – értelmezése ismert. Az erős antropikus elv azt mondja ki: a világ szerkezete azért olyan, amilyen, mert valaki – éppen az élet (és az ember) létrejövetelének érdekében – éppen ilyenre formálta. Ebben a logikában az Univerzum pontosan arra a célra lett tervezve és kialakítva, hogy az értelmes megfigyelő létrejöhessen.
Ez nagyjából ugyanaz, mint az előző, viszont az erős elv ezen formájával a továbbiakban nem is kívánok foglalkozni, mert azt totális hülyeségnek tartom, hogy az Univerzumon kívül “valaki”-ről vagy “valamiről” és “célokról” beszéljünk. Bár lehet, hogy a többi esetben is hülyeségekről beszélünk, de itt ez egyértelmáen látszik
Mindenki mást gondol antrópikus elv alatt, vagy létezik konszenzus arról, hogy mit állít az elv, akár igaz, akár nem?
Előre is köszi a válaszokat!
