kozmoforum.hu

Nem egészen értem a csillagfejlődés egyes részeit fősorozat után. Van a Chandrashekar-határ, ami egy kb 1.4 naptömeges határ, amely felett az elfajult elektrongáz nem képes ellentartani a gravitációnak, így a csillag további összeomlást szenved el, a tömeghatár alatt pedig megállítja a kollapszust és fehér törpe lesz a csillagból. Ez így érthető lenne, viszont csillagfejlődésnél olyanokkal találkoztam, hogy ha 0.5 naptömeg alatti a csillag tömege, akkor az elfajult elektrongáz azelőtt megállítja a kollapszust, hogy beindulna a He-C fúzió. Tehát akkor így fehér törpeként végzi a csillag. (Ez még megfelel a fentieknek és ezt így értem is.) Viszont ha 0.5 naptömegnél nagyobb tömegű a csillag, akkor a gravitációs összehúzódás megemeli annyira a hőmérsékletet, hogy beindul a He-C fúzió, így a csillag továbbfejlődik. Ezután héliummag és héj-felvillanások által termális pulzálás jön létre, ami ledobja a csillag külső rétegeit, a visszamaradt főként szénből álló mag pedig fehér törpeként végzi, ha csillag tömege 3 naptömeg alatt van. És itt megy ez szembe számomra a Chandrashekar-határ definíciójával, mivel egy 3 naptömeges csillagból fehér törpe lesz. Egy magyarázatot látnék, az pedig az, hogy miután a csillag ledobta a köpenyét, a visszamaradt mag tömegére vonatkozik a határ, tehát az nem lehet 1.4 naptömegnél nagyobb, de ha ez így van, akkor nem igazán értem a Chandrashekar-határ definícióját olyan értelemben, hogy mikor és mire igaz. Mit tudok rosszul?


Meg két általánosabb dolog érdekelne még. Egyrészt, hogy a csillagfejlődésre vonatkozó ismereteink tapasztalatiak? Tehát megfigyeltünk sok csillagot és az alapján vontuk le ezeket a következtetéseket, vagy elméleti úton találtuk ki őket és ellenőriztük le tapasztalatilag csillagokon? Ebből következően jönne a második kérdés, hogy mennyire bizonyosak ezek az elméletek. Egész biztosan így fejlődnek a csillagok vagy csak egy jelenleg jónak tűnő, de nem ellenőrizhető elméletről/elméletekről beszélünk?

Nagyon szépen köszönöm, erősen megtisztult a fejemben kép! Lenne még kérdésem, ugye a csillag külső burka az tágul, miközben az inaktív héliummag összehúzódik. Ez a tágulás minek köszönhető? A hőmérséklet emelkedése okozta hőtágulásról lenne szó? Itt megint csak az lenne a kérdés, hogy azt mi okozza? Erre is van egy ötletem, kérdés, hogy jó-e? A hőmérséklet emelkedése részecskeszinten azt jelenti, hogy az anyagot alkotó részecskék, molekulák egyre nagyobb sebességgel ütköznek, rezegnek. Gyakorlatilag az anyagot felépítő részecskék kinetikus energiája lesz nagyobb, így ütközésnél ha nem gátolja semmi (gondolom egyébként is csak kisebb mértékben) egyre messzebb mennek egymástól. A csillagok esetében ezt nem is gátolja semmi, így ez logikusnak tűnne. A nagyobb kinetikus energiát meg csak onnan látom bejönni, hogy a csillagban végbemenő fúzió után létrejött energia nagyobb része fotonok formájában akar kijutni a csillagból, tehát radiatív energiaterjedés során a plazmát alkotó részecskékkel ütköznek a fotonok, amiket így felgyorsítanak. Jó ez a gondolatmenet?

Egyébként ez a foton van tömeg/nincs tömeg dolog sem tiszta számomra és így ha teljesen lemegyek az előző gondolatmenet végére, akkor nem értem, hogy hogy képes egy tömeg nélküli dolog energiát átadni egy másik részecskének.

Jól vettem ki, hogy "hideg" csillagokra az is jellemző, hogy nincs energiatermelésük?

Szerkesztés:

Lenne még egy lehet kissé buta kérdésem vagy inkább gondolatmenetem, de ha ezeket az alapokat nem tudom, akkor sose fogom igazán megérteni ezt az egészet. A hőmérséklet emelkedésével fényesebb lesz a csillag. Azt nem tudom, hogy milyen a T(r) függvény, de gondolom a maghőmérséklet lesz a mérvadó, mivel ott megy végbe a fúzió. Az emelkedő hőmérséklet növeli a reakciórátát, ami az egységnyi térfogatban, egységnyi idő alatt létrejött magreakciók száma. Ezt értem is magfizikai alapokból. Tehát ahogy nő a hőmérséklet, egyre több reakció jön létre, ugyanannyi idő alatt egyre több energia szabadul fel, ami pedig egyre több foton kisugárzásával jár és minél több fotont látunk ugyanannyi idő alatt, annál nagyobb lesz a fény intenzitása, tehát egyre fényesebbnek látjuk azt a gázgömböt. Ez mennyire helyes így?

Egy kis animációs segítség :

Milyen jó, és szemléletes!

Csak frissíteni szeretném a témát, a legutóbbi hozzászólásomban leírtak döntő többsége még mindig nem tiszta.