Mindenféle laikus kérdés
Elküldve: 2015.10.15. 21:55Átolvasgattam egy csomó topikot, de a kérdéseimre nem találtam választ.
Vannak amik már régóta foglalkoztatnak és Dávid tanár úr előadásait nézve is felmerült pár újabb.
Sajnos csak magyarul tudok, ezért kérlek titeket, hogy idegen nyelvű irodalmat ne linkeljetek!
Kérlek segítsetek, gyújtsatok fényt a sötétségbe!
Szóval a mindenféle kérdéseim:
1. Régen egy ismeretterjesztő könyvben olvastam, hogy az elemi részecskékkel kapcsolatban Neumann matematikai eszközökkel (elképzelni is nehéz) bebizonyította, hogy nincsenek rejtett változók. A véletlen az valódi véletlen. Ám ez a bizonyítás hibás volt. Mit lehet erről tudni?
2. Dávid tanár úr relativisztikus paradoxonokat bemutató videójából egyedül a rab vs. rács eset érthetetlen számomra. A többi esetben a megfigyelő távolságából, vagy a rendszer méretéből adódtak az eltérések a különböző résztvevők tapasztalásában. De ha pl. egy hengeres testet lövünk nagy sebességgel egy kisebb átmérőjű furatba, akkor találkozáskor a homlokfelület és a furat szája között nincs távolság. Mondjuk azt sem értem, hogy a furatnak a henger, a hengernek a furat tűnik keskenyebbnek. Miért? Mármint miért látják egymást egyáltalán keskenyebbnek?
3. A topológiával és a felületek görbeségével kapcsolatban az előadásokban és az ismeretterjesztő könyvekben is csak az szerepel, hogy lehet pozitív ez a gömb, lehet negatív ez a "nyereg" felület. Valamint az, hogy a görbületet az adott pontra illeszthető érintő kör sugarával jellemezhető. Csak gondolom, hogy az érintő kör elhelyezkedése a felülethez képest ("alatta", "felette") adja meg a görbület előjelét. De ilyen alapon egy gömbfelület belső fele negatív görbületű, valószínűleg mégis ugyanaz a matek kell hozzá, mint a külső feléhez. Érzem én, hogy sántít amit írok, de nem tudom hol.
Kiegészítés: Most találtam előadást, ami szerint a háromszögek belső szögeivel jellemezhető a görbület. Akkor viszont a hagyományos értelembe vett homorúnak és domborúnak nincs értelme?
4. Az iker-paradoxonnal kapcsolatban jutott eszembe egy "gondolatkísérlet". Ott tulajdonképpen az egyik fél gyorsulása okoz zavart. De mi a helyzet ha fogok két egyforma tárcsát, azon egy-egy megfigyelő iker, majd tökéletesen párhuzamos forgástengely mellett, tökéletes szinkronban jó gyorsan megpörgetem őket úgy, hogy rögzítési pontjuk is forogjon a tárcsával egyező fordulatszámmal! Így minden pillanatban máshonnan hat rájuk erő, de ha pl. egymásra néznek, akkor az nem változik. Egyetlen inerciarendszerről sem beszélhetünk, hisz mindegyik gyorsul. Ám egymáshoz képest mozdulatlanok, sőt a fizika kísérleteik is ugyan azt az eredményt adnák. Mi történne egy ilyen helyzetben? És mi történne, ha pl. kibillentem az egyiket a forgási síkjából? (Tudom, hogy nehéz, de erős vagyok!
)
Köszönöm!
Vannak amik már régóta foglalkoztatnak és Dávid tanár úr előadásait nézve is felmerült pár újabb.
Sajnos csak magyarul tudok, ezért kérlek titeket, hogy idegen nyelvű irodalmat ne linkeljetek!
Kérlek segítsetek, gyújtsatok fényt a sötétségbe!
Szóval a mindenféle kérdéseim:
1. Régen egy ismeretterjesztő könyvben olvastam, hogy az elemi részecskékkel kapcsolatban Neumann matematikai eszközökkel (elképzelni is nehéz) bebizonyította, hogy nincsenek rejtett változók. A véletlen az valódi véletlen. Ám ez a bizonyítás hibás volt. Mit lehet erről tudni?
2. Dávid tanár úr relativisztikus paradoxonokat bemutató videójából egyedül a rab vs. rács eset érthetetlen számomra. A többi esetben a megfigyelő távolságából, vagy a rendszer méretéből adódtak az eltérések a különböző résztvevők tapasztalásában. De ha pl. egy hengeres testet lövünk nagy sebességgel egy kisebb átmérőjű furatba, akkor találkozáskor a homlokfelület és a furat szája között nincs távolság. Mondjuk azt sem értem, hogy a furatnak a henger, a hengernek a furat tűnik keskenyebbnek. Miért? Mármint miért látják egymást egyáltalán keskenyebbnek?
3. A topológiával és a felületek görbeségével kapcsolatban az előadásokban és az ismeretterjesztő könyvekben is csak az szerepel, hogy lehet pozitív ez a gömb, lehet negatív ez a "nyereg" felület. Valamint az, hogy a görbületet az adott pontra illeszthető érintő kör sugarával jellemezhető. Csak gondolom, hogy az érintő kör elhelyezkedése a felülethez képest ("alatta", "felette") adja meg a görbület előjelét. De ilyen alapon egy gömbfelület belső fele negatív görbületű, valószínűleg mégis ugyanaz a matek kell hozzá, mint a külső feléhez. Érzem én, hogy sántít amit írok, de nem tudom hol.
Kiegészítés: Most találtam előadást, ami szerint a háromszögek belső szögeivel jellemezhető a görbület. Akkor viszont a hagyományos értelembe vett homorúnak és domborúnak nincs értelme?
4. Az iker-paradoxonnal kapcsolatban jutott eszembe egy "gondolatkísérlet". Ott tulajdonképpen az egyik fél gyorsulása okoz zavart. De mi a helyzet ha fogok két egyforma tárcsát, azon egy-egy megfigyelő iker, majd tökéletesen párhuzamos forgástengely mellett, tökéletes szinkronban jó gyorsan megpörgetem őket úgy, hogy rögzítési pontjuk is forogjon a tárcsával egyező fordulatszámmal! Így minden pillanatban máshonnan hat rájuk erő, de ha pl. egymásra néznek, akkor az nem változik. Egyetlen inerciarendszerről sem beszélhetünk, hisz mindegyik gyorsul. Ám egymáshoz képest mozdulatlanok, sőt a fizika kísérleteik is ugyan azt az eredményt adnák. Mi történne egy ilyen helyzetben? És mi történne, ha pl. kibillentem az egyiket a forgási síkjából? (Tudom, hogy nehéz, de erős vagyok!
)Köszönöm!
